Árt vagy segít a politika a kereskedelmen? – Nem közeledtek az álláspontok a Laurel Retail 2011 szakmai fórumon

Parázs vitában sem közeledett az állam és a gazdasági szereplők álláspontja az ágazatot érintő kérdésekben a most zajló siófoki Laurel Retail 2011 kereskedelemszakmai konferencián. A fórumon elhangzott, hosszú, legalább hároméves válságidőszakra kell felkészülnie a szektornak, az állami intézkedések pedig nincsenek tekintettel az ágazatra.

Az ágazati különadó, a chipsadó, a 27 százalékos áfa, a diesel üzemanyag illetékének emelése, a plázastop lebegtetése, a minimálbér ilyen formában történő emelése, a szakképzési hozzájárulás és az innovációs járulék változtatása mind problémát jelent az egyébként is recesszióban lévő kereskedelmi ágazatnak – sorolta a bajokat Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója. Felhívta a figyelmet arra, a szektorban valós minimálbéren vannak a dolgozók, ennek kompenzáció nélküli emelése megöli a szereplőket. Továbbá a feketekereskedelem elleni fellépést sürgette, mivel az mindkét fél, a tisztességes, adófizető kereskedők és az állam érdeke is, hogy a NAV határozott lépéseket tegyen ebben. A vezető kiemelte, a magyar mezőgazdaság és feldolgozóipar ma nem képes kiszolgálni a hazai kiskereskedelmi szektort. A mai üzemanyag és euróárak mellett egyik kereskedelmi egységnek sem éri meg importálni, tehát a magyar áruk térhódítása tovább növekedhetne, ha tényleg versenyképes áron, folyamatos minőségben és kiszolgálásban tudná teljesíteni az igényeket.

Murányi László, a Coop vezetője, és Feiner Péter, a Spar irányítója szerint a fogyasztáscsökkenés tényszerű állapot, a válság állandó életkörülmény immár, legalább három évig jelentős változás nem lesz. Ezért minden üzlettulajdonosnak ehhez kell igazítania üzletpolitikáját.

Szöllősi László, a Nemzetgazdaság Minisztérium helyettes államtitkára a minimálbérről elmondta, az az adórendszer egykulcsossá tételével van összhangban, amely pedig a gazdaság kifehérítése érdekében tett lépés. A plázastop LMP-s javaslata visszavonásra került, de a kormány előtt továbbra is dilemma, a kereskedelmi forgalom visszaesése nem indokolja-e a kereskedelmi egységek számának visszafogását a meglévők érdekében. Sajnos nemcsak ez az ágazat, hanem például az építőipar és az autóipar is szenvedi a válságot, azokhoz képest ez a szektor jól vészelte át a kihívásokat. A recesszió már 2006 óta tart, azért ne a kormány gyors döntéshozatalát tegyék felelőssé, ráadásul a képviselők intenzív törvényalkotási munkája az elmúlt évek elvesztegetett idejét kell hogy behozza – szögezte le.

Dolmányos Gábor, a Tesco operációs igazgatója elmondta, a multilánc sokkal több kisebb üzletben gondolkodik, mint nagyban, a kezdeti terjeszkedés drasztikusan visszaesett, és felújításokra sem lehet számítani. Véleménye szerint ma egy kereskedőnek csak a hatékonyságon lehet javítania, csak így lehet a termékek árat csökkentenie, ami alapvető vásárlói igény most. Hangsúlyozta, a Tesco 2010-ben 70 milliárd forintnyi adót fizetett be, ez húszezer közalkalmazott, vagy 44 ezer nővér éves fizetésének felel meg. Véleménye szerint ezt a kormánynak legalább azzal kellene támogatnia, hogy kiszámítható és megfelelő környezetet biztosít. Megemlítette, bár multiról van szó, hazai környezetben, hazai beszállítókkal dolgozik, így például a baromfitermékeik száz százalékban magyar áruk. Sőt, a Tesco a magyar áruk külföldre jutását is segíti, idén 30 milliárd forintnyi magyar terméket exportáltak, és jövőre 100 milliárd a cél. Viszont a magyar termékgyártóknak be kell fejezni a sufnituningot – fogalmazott.

Vámos György, a VOSZ főtitkára szerint a politikusok nem szeretik a kereskedőket, a párbeszéd sokszor egyirányú, az egyeztetések nem igaziak. Számos kritika mellett azért bizodalmát fejezte ki aziránt, hogy a most közös tervezés alatt álló kereskedelempolitikai koncepció a párbeszéd új formáját jelentheti.