Árstop: jobb megkeresni a pénztárgép szalagot
A KSH ár kisebb is lehet, mint az október 15-i bolti, hiszen egy átlag. Így ha elveszett az árcetli, nagyobb lehet a bukta. És nem kereshető vissza mindennek az ára a statisztikából. A mozgóbolt megúszta az árstoppot, a piac üzlete nem. Jöhet a nagy ársakk.
Az árstop szabálya szerint a meghatározott étekféleségek ára februártól a 2021. október 15. napján alkalmazott bruttó kiskereskedelmi árnál nem lehet magasabb. De hát kitér arra is az előírás, mi van akkor, ha egy boltos nem tudja nyilvántartásában visszakeresni ezt az árat. Ez nem feledékenység kérdése, mivel az árak nyilvántartása nem kötelező és a kisboltok kiskasszái sem rögzítik.
Nagyobb is lehet a bukta a KSH árával
A KSH októberi átlagárával egyáltalán nem biztos, hogy jól jár a boltos. Ha ugyanis október 15-én a statekos átlagnál drágábban adta az árstoppos étekféleséget, de nem dokumentálta az árat, akkor majd többet kell engednie a mostani, egészen pontosan a január 31-i árból és nagyobb lesz a vesztesége.
Egy egyszerű példával mutatva: ha most 1.600 forintért adja, október 15-én pedig 1.500 forintért adott egy árstoppos étekféleséget, és ezt ki tudja mutatni, akkor 100 forint vesztesége lesz, az utóbbi árat alkalmazva februártól. De ha nincs meg az akkori árcetlije, és a KSH szerint az október 15-i országos átlagár 1.400 forint volt, akkor már 200 forintot bukik, hiszen ezt köteles alkalmazni.
Ebben az esetben nem árt előkeresni a kiskassza pénztárgép szalagát és megpróbálni a kisebb értékű vásárlásokból kikövetkeztetni az akkori árat. Munkás dolog, de a veszteség elviselése is az.
És mi van akkor, ha sehol nincs nyoma az október 15-i árnak?
A sertéscomb esetében a statisztika az úgynevezett „csont és csülök nélkül” besorolást alkalmazza, így ami jóval szűkebb a jogszabályi sorolásnál: csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül, frissen, hűtve, fagyasztva. Ezeknek pedig eltérő az áruk.
Hasonló a helyzet a „csirkemell, csirkefarhát – hát, egyben vagy külön far és szárnyvég” esetében is (ez ilyenre sikeredett a jogszabályban). A statisztika a „csirkemell filé csont és bőr nélkül” árát mutatja. Van még ugyan mellette csirkeszárny ár is, de mindez azért kevesebb a jogszabályi bontásnál („csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül történő értékesítés is, frissen, hűtve, fagyasztva”).
A mozgóbolt megúszta, a piacos üzlet nem
Az árstop az üzletben vagy bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenységre és a csomagküldő kereskedelemre terjed ki.
A kereskedelmi tevékenység a kereskedelmi törvény alapján a kis- és a nagykereskedelmi tevékenység. Előbbi az úgynevezett végső felhasználó (ez lehet magánszemély, de jogi személy is), utóbbi az, aki továbbadja például egy kiskereskedőnek, vagy vendéglátósnak. De hát akad olyan nagykereskedő, aki egyidejűleg kiskereskedelmi tevékenységet is végez. Ebben az esetben ha árstoppos étekféleséget kínál végső felhasználónak, rá is vonatkozik a szabály, hiszen ebben a viszonylatban az ő eladási ára minősül kiskereskedelmi árnak. Ilyenek az úgynevezett C+C áruházak egy része.
És nem az számít, mi a kereskedő főtevékenysége, hanem az, hogy a kijelölt étekféleségeket értékesíti-e, bármilyen csekély értékben is. A webáruházakat (hivatalos néven csomagküldő kereskedelem) nevén is nevezi a jogszabály.
A piac a bevásárlóközponthoz hasonlóan több árus részére ad értékesítési lehetőséget. És ha a piaci árus a piacon belül üzletben értékesít, akkor nyilván nem ússza meg az árstoppot.
A mozgóbolt viszont kivétel, hiszen nem üzlet, nem bevásárlóközpont. Más kérdés, hogy saját belátása szerint hogyan követi az árstoppot.
Kivár-e a vásárló februárig a kisebb árért?
Nem valószínű, hiszen az október közepi árak annyival nem ugrottak meg, hogy olyannyira megérné. Január végén elképzelhető némi fékezés, de hát februárban sok pénz áll a házhoz, pont amikor indul az árstop.
Az ugyanakkor nyilván elképzelhető, hogy ha tudott lesz, hogy igazából meddig tart az árstop (hiszen a kormány belengette a hosszabbítás lehetőségét), akkor majd számolgatnak egyet a háziasszonyok, érdemes-e a végén némi tartalékot felhalmozni. De hát a kormányzati nyilatkozatok arra utalnak, hogy addig tartson az árstop, ameddig nagy a baj drágulásban, ha viszont nincs nagy baj és kivezetik az árstoppot, akkor már nem nagyon érdemes spájzolni.
Úgy egyébként nagyot kell sakkozniuk a boltosoknak a többi árral, hiszen mást is el kell adni, nem csak az árstoppos étekféleségeket
(blokkk.com, 2022. január 16.)
Kapcsolódó cikkeink
A csontos csirkemell és a csirkemellfilé ára is számottevően csökkent
A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 2,4 százalékkal 142 ezer…
Tovább olvasom >Erősödött az élő sertés exportja
A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 22,7 százalékkal 22,5 ezer…
Tovább olvasom >Felélénkült a burgonya exportpiaca
A KSH adatai szerint a burgonya termőterülete és termésmennyisége csökkenő…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >