Árrésstop: Túlzás vagy szükséges lépés? Az OKSZ kritikája a kormány intézkedéseivel szemben
A kormány által bevezetett árrésstop újabb vitát robbantott ki az élelmiszer-kiskereskedelmi szektorban. Az intézkedés célja, hogy megakadályozza az indokolatlanul magas árrések kialakulását az alapvető élelmiszereknél, azonban az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint az intézkedés súlyos következményekkel járhat a magyar élelmiszer-kiskereskedelemre és az agrárszektorra egyaránt – írja a Telex.
Az OKSZ szerint az árrés nem profit
A kormány a 30 alapvető élelmiszer esetében maximálta az árrést 10 százalékban, hogy így csökkentse az inflációt és a lakossági terheket. Az OKSZ szerint azonban az árrés nem azonos a profittal, mivel abból fedezik a működési költségeket, beleértve:
- a közel 50 ezer alkalmazott bérét,
- a piaci áron fizetett rezsiköltségeket,
- a közterheket és az adókat, például a 4,5%-os kiskereskedelmi különadót, amely önmagában évi 300 milliárd forint bevételt jelent az államnak.
A szervezet kiemelte, hogy a kiskereskedők nem feltétlenül „nyerészkednek”, többségük már évek óta veszteséges vagy csak szerény nyereséget termel. Ezzel szemben az élelmiszergyártók továbbra is jelentős profitot realizálnak, ráadásul az árrésstop nem vonatkozik a termelőkre és beszállítókra, akiknek az árai továbbra is szabadon alakulhatnak.
Orbán Viktor és az OKSZ eltérő álláspontja az árakról
Orbán Viktor miniszterelnök egy korábbi interjúban azzal indokolta az árrésstop bevezetését, hogy a fogyasztói árak indokolatlanul magasak, és példaként hozta fel az UHT tej árát, amely szerinte 315 forint körül mozog, nem pedig 550–600 forint, ahogy a médiában elhangzott.
A tojás, vaj és tejföl árrésének mértéke szintén vita tárgya lett. A kormány szerint ezek az értékek indokolatlanul magasak, míg az OKSZ adatai szerint a nemzetközi kiskereskedőknél az árrések valójában:
- tojás (M, 10 db/doboz): 10%,
- vaj: 11%,
- tejföl: 16%.
Az OKSZ szerint ezek az adatok nem indokolják a kormányzati beavatkozást, és az árrés mesterséges csökkentése végső soron a magyar élelmiszer-termelőket és beszállítókat hozhatja nehéz helyzetbe.
A nagy kérdés: mi lesz a magyar termelőkkel?
A szervezet szerint az árrésstop egyenes következménye az lesz, hogy a nagy láncok növelik az importot, mivel a magyar termelőktől nem tudják olyan áron beszerezni az árut, amely még 10 százalékos árréssel is fenntartható lenne.
Az OKSZ szerint a kormány figyelmen kívül hagyta, hogy az élelmiszerek nem közvetlenül a termelőktől érkeznek az üzletekbe, hanem hosszabb ellátási láncon keresztül, amelyben a beszállítók is jelentős szerepet játszanak. Mivel a szabályozás nem terjed ki a beszállítókra és termelőkre, ők továbbra is piaci áron határozhatják meg az árakat, ami torzulásokat eredményezhet a piacon.
A szervezet külföldi példákra is hivatkozik: Szerbiában és Romániában például, ahol léteznek hasonló árrésszabályozások, a beszállítókra és termelőkre is érvényes az intézkedés, nemcsak a kiskereskedőkre.
A modern kiskereskedelem végét jelentheti?
Az OKSZ szerint az árrésstop egy veszélyes precedenst teremthet. A szervezet közleményében arra figyelmeztet, hogy ha a kormány az összes élelmiszerre kiterjeszti az árrés szabályozását, az a rendszerváltás utáni modern kiskereskedelem végét jelentheti.
A főbb veszélyek:
- Csökkenhet a választék, mert a kereskedők nem tudják majd finanszírozni a széles kínálatot.
- Megszűnhetnek az akciók, mert a boltoknak nem lesz mozgásterük a kedvezmények biztosítására.
- A verseny csökkenhet, ami végső soron árnövekedéshez vezethet hosszú távon.
Az OKSZ tárgyalást sürget a kormánnyal
Az OKSZ korábban versenyjogi garanciát kért arra, hogy a piaci szereplők közösen egyeztethessenek az árszabályozásról, de nem kaptak ilyen garanciát. A szervezet ugyanakkor továbbra is nyitott a tárgyalásokra a kormányzattal és más szakmai szervezetekkel, hogy fenntartható megoldást találjanak az élelmiszerárak csökkentésére anélkül, hogy a kiskereskedelmi szektor vagy a magyar agrárágazat hosszú távon károkat szenvedne el.
Összegzés: ki jár jól és ki nem?
Az árrésstop bevezetésével rövid távon csökkenhet néhány alapvető élelmiszer ára, ami segíthet a vásárlóknak. Ugyanakkor a kereskedők és a magyar termelők veszteségeket szenvedhetnek el, ha az intézkedés miatt növekszik az import, és kevesebb lehetőség marad a hazai gyártók számára.
A következő hetekben derül ki, hogy az intézkedés valóban csökkenti-e az inflációt, vagy inkább torzítja a piacot, ahogy azt az OKSZ állítja. Egy biztos: az élelmiszerárak kérdése továbbra is politikai és gazdasági viták középpontjában marad.
Kapcsolódó cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Így változik a boltok árrésse most, hogy a kormány döntött
A kormány bejelentése szerint harminc alapvető élelmiszer árrését korlátozzák, miután…
Tovább olvasom >Az OKSZ is állást foglalt az árréskorlátozással kapcsolatban
A kormány által tervezett árszabályozó intézkedéssel kapcsolatban az Országos Kereskedelmi…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >Árrésstop kontra áfacsökkentés: megoldás az inflációra vagy politikai viták terepe?
A kormány március közepétől életbe léptette az árrésstopot, amely szerint…
Tovább olvasom >