Árrésstop: Túlzás vagy szükséges lépés? Az OKSZ kritikája a kormány intézkedéseivel szemben

Az OKSZ szerint az árrés nem profit

A kormány a 30 alapvető élelmiszer esetében maximálta az árrést 10 százalékban, hogy így csökkentse az inflációt és a lakossági terheket. Az OKSZ szerint azonban az árrés nem azonos a profittal, mivel abból fedezik a működési költségeket, beleértve:

• a közel 50 ezer alkalmazott bérét,
• a piaci áron fizetett rezsiköltségeket,
• a közterheket és az adókat, például a 4,5%-os kiskereskedelmi különadót, amely önmagában évi 300 milliárd forint bevételt jelent az államnak.

A szervezet kiemelte, hogy a kiskereskedők nem feltétlenül „nyerészkednek”, többségük már évek óta veszteséges vagy csak szerény nyereséget termel. Ezzel szemben az élelmiszergyártók továbbra is jelentős profitot realizálnak, ráadásul az árrésstop nem vonatkozik a termelőkre és beszállítókra, akiknek az árai továbbra is szabadon alakulhatnak.

Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!

Orbán Viktor és az OKSZ eltérő álláspontja az árakról

Orbán Viktor miniszterelnök egy korábbi interjúban azzal indokolta az árrésstop bevezetését, hogy a fogyasztói árak indokolatlanul magasak, és példaként hozta fel az UHT tej árát, amely szerinte 315 forint körül mozog, nem pedig 550–600 forint, ahogy a médiában elhangzott.

A tojás, vaj és tejföl árrésének mértéke szintén vita tárgya lett. A kormány szerint ezek az értékek indokolatlanul magasak, míg az OKSZ adatai szerint a nemzetközi kiskereskedőknél az árrések valójában:

• tojás (M, 10 db/doboz): 10%,
• vaj: 11%,
• tejföl: 16%.

Az OKSZ szerint ezek az adatok nem indokolják a kormányzati beavatkozást, és az árrés mesterséges csökkentése végső soron a magyar élelmiszer-termelőket és beszállítókat hozhatja nehéz helyzetbe.

A nagy kérdés: mi lesz a magyar termelőkkel?

A szervezet szerint az árrésstop egyenes következménye az lesz, hogy a nagy láncok növelik az importot, mivel a magyar termelőktől nem tudják olyan áron beszerezni az árut, amely még 10 százalékos árréssel is fenntartható lenne.

Az OKSZ szerint a kormány figyelmen kívül hagyta, hogy az élelmiszerek nem közvetlenül a termelőktől érkeznek az üzletekbe, hanem hosszabb ellátási láncon keresztül, amelyben a beszállítók is jelentős szerepet játszanak. Mivel a szabályozás nem terjed ki a beszállítókra és termelőkre, ők továbbra is piaci áron határozhatják meg az árakat, ami torzulásokat eredményezhet a piacon.

A szervezet külföldi példákra is hivatkozik: Szerbiában és Romániában például, ahol léteznek hasonló árrésszabályozások, a beszállítókra és termelőkre is érvényes az intézkedés, nemcsak a kiskereskedőkre.

A modern kiskereskedelem végét jelentheti?

Az OKSZ szerint az árrésstop egy veszélyes precedenst teremthet. A szervezet közleményében arra figyelmeztet, hogy ha a kormány az összes élelmiszerre kiterjeszti az árrés szabályozását, az a rendszerváltás utáni modern kiskereskedelem végét jelentheti.

A főbb veszélyek:

• Csökkenhet a választék, mert a kereskedők nem tudják majd finanszírozni a széles kínálatot.
• Megszűnhetnek az akciók, mert a boltoknak nem lesz mozgásterük a kedvezmények biztosítására.
• A verseny csökkenhet, ami végső soron árnövekedéshez vezethet hosszú távon.

Az OKSZ tárgyalást sürget a kormánnyal

Az OKSZ korábban versenyjogi garanciát kért arra, hogy a piaci szereplők közösen egyeztethessenek az árszabályozásról, de nem kaptak ilyen garanciát. A szervezet ugyanakkor továbbra is nyitott a tárgyalásokra a kormányzattal és más szakmai szervezetekkel, hogy fenntartható megoldást találjanak az élelmiszerárak csökkentésére anélkül, hogy a kiskereskedelmi szektor vagy a magyar agrárágazat hosszú távon károkat szenvedne el.

Összegzés: ki jár jól és ki nem?

Az árrésstop bevezetésével rövid távon csökkenhet néhány alapvető élelmiszer ára, ami segíthet a vásárlóknak. Ugyanakkor a kereskedők és a magyar termelők veszteségeket szenvedhetnek el, ha az intézkedés miatt növekszik az import, és kevesebb lehetőség marad a hazai gyártók számára.

A következő hetekben derül ki, hogy az intézkedés valóban csökkenti-e az inflációt, vagy inkább torzítja a piacot, ahogy azt az OKSZ állítja. Egy biztos: az élelmiszerárak kérdése továbbra is politikai és gazdasági viták középpontjában marad.