Árrésstop Magyarországon: Kik az érintettek, és valóban indokolt a kormányzati beavatkozás?

Az árrés nem profit, emlékeztet az OKSZ is

Mekkora is az a profit? Az Opten céginformációs rendszer adatai szerint 197 vállalkozás felel meg ezeknek a kritériumoknak. A kormányzati kommunikáció szerint a kiskereskedelmi láncok indokolatlanul nagy profittal működnek, és mesterségesen felverik az árakat. Azonban a különböző kormányzati megszólalások gyakran összemossák az árrés és a profit fogalmát, azt sugallva, hogy a 60 százalékos árrés 60 százalékos profitot jelent. Ez azonban nem felel meg a valóságnak. Az árrés a kereskedő bevétele, amelyből fedeznie kell a működési költségeit is.

A kiskereskedelmi láncok esetében az árrésből még levonásra kerülnek a működési költségek, a logisztika, az energiafelhasználás, a bérköltségek és egyéb kiadások. Az élelmiszerárak alakulásában pedig az ellátási lánc minden szereplője – a termelők, a feldolgozók, a nagykereskedők – hozzáadják a saját árrésüket. Például a 2,8 százalékos UHT-tej esetében a nyers tej termelői ára 2025 januárjában 206 forint volt, míg a kiskereskedelmi láncok átlagosan 372 forintért árulták a tejet – ez a különbözet nem pusztán profit, hanem a teljes ellátási lánc költségeit tükrözi.

Veszteségek és profitok a kiskereskedelmi szektorban Annak ellenére, hogy a lista minden szereplője elérte az 1 milliárd forintos árbevételt, 2023-ban 15 vállalkozás veszteséget termelt, köztük három nagy üzletlánc is. A veszteséges cégek között található az online kiskereskedelemmel foglalkozó Kifli.hu és a Wolt, de kisebb vidéki Coopokat üzemeltető vállalkozások és franchise üzletek is ide tartoznak.

A profitot termelő cégek közül:

• 37 vállalkozás 0,1–1 százalék közötti nyereséget realizált,
• 27 cég 1–2 százalékos profitot hozott,
• 31 vállalkozás 2–3 százalék között,
• 38 cég 3–5 százalék közötti,
• 39 pedig 5–10 százalék közötti eredményt ért el,
• 10 százalék feletti profitot pedig mindössze 10 vállalkozás tudott elérni, de ezek többsége más tevékenységgel is foglalkozik.

Összességében az érintett cégek kétharmada 5 százalék alatti profittal működik, közel felük pedig 3 százalékot sem ér el.

A nagy üzletláncok helyzete A legnagyobb árbevételű üzletláncok – Lidl, Spar, Tesco, Aldi, Penny és Auchan – mind 300 milliárd forint feletti árbevételt értek el, azonban ez nem egyenes arányban áll a profitabilitásukkal. 2023-ban közülük három veszteséges volt:

• A Spar 18 milliárd forintos,
• A Tesco 21,5 milliárdos,
• Az Aldi pedig 9,5 milliárdos veszteséget könyvelt el.

A másik három lánc nyereséges maradt:

• A Lidl 26,8 milliárdos,
• A Penny 4,3 milliárdos,
• Az Auchan 586 millió forintos profitot termelt.

Ezeket a számokat árnyalja az is, hogy bevételarányosan egyik sem kiemelkedő eredmény:

• Lidl: 2,31%
• Penny: 0,89%
• Auchan: 0,16%

Az előző évben is hasonló tendenciák voltak megfigyelhetők: a Tesco 2,71 százalékos, a Lidl 2,6 százalékos, az Aldi 1,43 százalékos, a Spar 1,71 százalékos, az Auchan 0,5 százalékos, a Penny pedig 0,04 százalékos veszteséggel zárt.

Kik azok, akik valóban nagy profitot realizáltak? Bár az ágazat átlagosan nem dolgozik magas profitmarzzsal, az érintett cégek közül 10 vállalat meghaladta a 10 százalékos nyereséget. Azonban ezek közül több vállalkozás más tevékenységet is folytat – például építőipari vagy villanyszerelési szolgáltatásokat –, ami torzíthatja az eredményeiket. Néhányuk esetében a kiskereskedelem csak nemrég lett főtevékenységként bejegyezve, így a 2023-as profitjuk vélhetően más forrásból származik.

Konklúzió Az adatokból egyértelműen látszik, hogy a kormány narratívája – miszerint a kiskereskedők indokolatlanul nagy árrésekkel nyerészkednek – nem állja meg a helyét. A legtöbb érintett vállalkozás alacsony, 1–3 százalékos profitabilitással működik, sokan pedig veszteséget is termeltek. A nagy láncok, amelyeket gyakran árdrágítással vádolnak, szintén nem dolgoznak kiugró nyereséggel, és többen milliárdos veszteséget könyveltek el az elmúlt évben. Az árrésstop így egy olyan szektort sújt, amely eleve alacsony nyereségrátával működik, és a rendelkezés nem oldja meg az inflációs problémákat, inkább újabb gazdasági nehézségeket generálhat az érintett vállalkozások számára.