Árrésstop, kisbolttámogatás, új hatóság – mi vár a magyar vásárlókra és kereskedőkre?

Érdemes lehet a beszállítói árakat is szabályozni?

Olcsóbb lett a bevásárlás – de nem mindenki örül ugyanúgy

„A fogyasztók részéről senki sem panaszkodott azért, mert a szokásos bevásárlása akár 15–20 százalékkal kevesebbe került”

– fogalmazott Baranovszky. A kormányzati statisztika szerint az árrésstop alá eső 30 élelmiszer-kategóriában átlagosan 17,7 százalékos árcsökkenés történt. Az árstop ugyanakkor a kereskedői oldalon átrendeződést is okozott: a szakértő biztos benne, hogy a profitorientált láncok más termékek árán próbálják kompenzálni a kiesést.

A kisboltok nem fognak árversenyt nyerni – de közelebb kerülhetnek

A kormány által frissen bejelentett 1–3 millió forintos kisbolttámogatás célja, hogy a kistelepüléseken működő üzletek is olcsóbban adhassák a napi fogyasztási cikkeket. Baranovszky szerint ez csak akkor igazolható intézkedés, ha valóban érezhető árcsökkenést hoz a helyi vásárlók számára.

„Irracionális lenne elvárni, hogy a kisboltok felvegyék a versenyt a hipermarketekkel”

– mondta, hiszen a mögöttük álló logisztikai háttér, beszerzési volumen és áralku-erő össze sem hasonlítható. Ugyanakkor a különbség mérsékelhető, és a kisboltok is stabilabb pozícióba kerülhetnek, ha a támogatás jó helyre megy.

Beszállítók is a figyelem középpontjában

A FEOSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a kereskedőknél érdemes keresni a haszonkulcsokat: több nemzetközi példából is látszik, hogy érdemes lehet a beszállítói árakat is szabályozni, különösen ott, ahol indokolatlanul magasra kúsznak az átadási árak.

Új hatóság, régi problémák: jön az NKFH

A fogyasztóvédelmi rendszer megerősítésének részeként január 1-jén felállt a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH), amely az árrésstop végrehajtását is koordinálja. Heti 100 üzlet ellenőrzését tervezi az NGM – a cél, hogy a vásárlók ne érezzék magukat kiszolgáltatottnak.

Baranovszky szerint a hatóság nemcsak a fogyasztókért, hanem a vállalkozásokért is dolgozik, és a hosszú távú cél az, hogy elérhető, együttműködő intézményként működjön. Ugyanakkor figyelmeztetett: bár most a fizikai boltokon van a fókusz, a vásárlói panaszok 80–90 százaléka valójában webáruházakhoz kötődik, nem ritkán olyan külföldi szolgáltatókhoz, amelyek ellen a jogérvényesítés különösen nehéz.

A fogyasztót partnerként kell kezelni

A FEOSZ vezetője hangsúlyozta: „A kereskedőnek nemcsak akkor van szüksége a fogyasztóra, amikor eladni akar valamit.” Akkor is kötelessége a korrekt hozzáállás, ha például hibás termékről van szó – a vevő nem ellenfél, hanem partner.

A piac azonban nem mindig ilyen idilli. „Vannak olyan vállalkozások, amelyek kifejezetten vásárlók átverésére jöttek létre” – mondta Baranovszky. Ezek gyakran a kiszolgáltatottabb társadalmi csoportokat, például az időseket vagy a fiatalokat célozzák. Az ilyen szereplőket szerinte ki kell szorítani a piacról, ebben pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerepe is fontos lehet.

Árrésstop: meddig marad?

Bár az élelmiszerárak emelkedése a legutóbbi hónapokban újra gyorsult – januárban 5,5, februárban 5,6, márciusban várhatóan 10 százalék körüli volt –, a kormány csak az áprilisi inflációs adatok fényében dönt majd az intézkedés jövőjéről.

Baranovszky szerint az államnak akkor van dolga, ha baj van – márpedig az árak alakulása most ismét ezt jelezte. A fogyasztóvédelem megerősítése, a kereskedelmi gyakorlatok vizsgálata és a kisboltok támogatása együttesen szolgálhatja azt a célt, hogy a vásárlók ne csak olcsóbban, de biztonságosabban is jussanak hozzá a mindennapi termékekhez.