Árérzékenység zöldségfogyasztás: új trendek a magyar vásárlók körében

Egyre kevesebb féle zöldséget, gyümölcsöt vesznek a magyarok

A DélKerTÉSZ beszámolója szerint a szervezet árbevétele az év első nyolc hónapjában közel 14 milliárd forintra rúgott, ami azonban éves szinten 2 milliárd forintos csökkenést jelent. Az elnök, Nagypéter Sándor kiemelte, hogy a mennyiségi visszaesést a forró nyári időjárás és a vírusfertőzések okozták, amelyek hatására a minőségi paprika mennyisége csökkent.

A fogyasztók árérzékenysége továbbra is meghatározó tényező a hazai piacon. Akciók nélkül jelentős mennyiséget nehéz értékesíteni, ami leginkább az év első felében volt érezhető. Emellett az európai vásárlók, köztük a magyarok is, egyre tudatosabbá váltak, meggondolják, mit vásárolnak, és kevesebbet pazarolnak. Ennek következtében megnőtt a lédig zöldségek értékesítése, ahol a vásárlók pontosan annyit vesznek, amennyire szükségük van.

A tudatos vásárlás azonban nem feltétlenül jelent olcsóbb termékek iránti keresletet: a paradicsomkülönlegességekből például több mint 960 tonnával többet értékesítettek idén. A vásárlók tehát továbbra is kedvelik az ízletesebb zöldségeket, ugyanakkor a gazdasági helyzet miatt előbb lemondanak a frisspiaci paradicsomról és paprikáról, mint más alapvető zöldségfélékről.

Az inflációs válság hatása a zöldségárakban is megmutatkozik, mivel a termelői árak a legtöbb frisspiaci terméknél csökkentek az év során. A fehér paprika és a kápia esetében 7 százalékos volt a visszaesés, a kaliforniai paprikánál 10 százalék, a legnagyobb veszteséget pedig a paradicsom könyvelhette el, amelynek ára 15 százalékkal esett. Csak a hegyes erős paprika termelői árai emelkedtek, éves szinten 10 százalékkal.

A magyar zöldségek hosszú távú versenyképességét veszélyezteti, hogy az olcsóbb, Észak-Afrikából származó termékek egyre inkább kiszorítják a hazai és európai termékeket. A szállítási távolság előnyei elhalványulnak, és az európai termelők számára szigorúbb előírások és költségek jelentkeznek, amelyek nem minden harmadik országbeli termelőnél érvényesek. Ez a tendencia Magyarországon is érzékelhető, ahol egyre több fogyasztó választja az olcsóbb, külföldi termékeket, miközben a helyi termékek iránti kereslet csökken.