Áremelések a korábbi ársapkás termékek esetében: vizsgálat indulhat az üzletláncok ellen

Szerző: Trademagazin Dátum: 2024. 09. 20. 12:36

🎧 Hallgasd a cikket: Nyelv: Sebesség: 1.05×

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nemrégiben aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a nagy üzletláncok egyszerre emeltek árat a korábban ársapkás, majd kötelező akciózás alá eső termékeknél. Különösen a gyártói márkás tejet, a kristálycukrot és a finomlisztet említettek, amelyek ára július elejétől jelentősen megugrott. A minisztérium a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordult, hogy vizsgálja meg, történt-e versenyellenes árazás.

2024. július 1-jével megszűnt az ársapkás termékekre vonatkozó kötelező akciózás, amely szerint a termékeket legfeljebb beszerzési áron kellett forgalmazni. Ezt követően a korábban ársapkás termékek ára hirtelen megemelkedett. Az NGM most arra kíváncsi, vajon az áremelések mögött jogellenes piaci magatartás áll-e. – írja a G7.

PÁIR és az áremelések elemzése

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet Piaci Árinformációs Rendszere (PÁIR) heti jelentései alapján jól nyomon követhetők a beszerzési és fogyasztói árak. A jelentések alapján látható, hogy az NGM által említett termékeknél valóban jelentős fogyasztóiár-emelkedések történtek, azonban a beszerzési árak növekedése is szerepet játszott ebben. Az egyik legjobban vizsgált termék a tej, amelynél jól láthatók a változások a különböző zsírtartalmú UHT-tejek esetében.

Az NGM kiemelte, hogy a gyártói márkás, 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT tej ára 45 százalékkal emelkedett július 1-jét követően, ami a PÁIR adatai alapján is igazolható. Ezen tejterméket az üzletláncok a beszerzési ár 71 százalékos felárával forgalmazták július-augusztusban, míg az 1,5 százalékos zsírtartalmú tejet 89 százalékos felárral árulták ugyanebben az időszakban.

Fogyasztói szokások változása és a piaci hatások

Érdekes változásokat figyelhetünk meg a fogyasztói szokásokban is. Az ársapka bevezetése előtt a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej fogyasztása jelentősen alacsonyabb volt az 1,5 százalékos tejhez képest. Az ársapka idején azonban a 2,8 százalékos tej népszerűsége drasztikusan nőtt, és az eladások meghaladták az alacsony zsírtartalmú tej fogyasztását. A kötelező akciózás megszűnése óta a fogyasztás kezd visszaesni, de még mindig magasabb, mint az ársapka előtt.

Az ársapkával érintett alapélelmiszerek – mint a tej, a liszt és a cukor – a fogyasztásnak csupán 5-6 százalékát teszik ki, így ezek áremelkedései nem gyakoroltak jelentős hatást az összköltésekre. Az NGM és a GVH vizsgálata azonban még tisztább képet adhat a piaci szereplők árazási gyakorlatáról.