Áremelések a korábbi ársapkás termékek esetében: vizsgálat indulhat az üzletláncok ellen
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nemrégiben aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a nagy üzletláncok egyszerre emeltek árat a korábban ársapkás, majd kötelező akciózás alá eső termékeknél. Különösen a gyártói márkás tejet, a kristálycukrot és a finomlisztet említettek, amelyek ára július elejétől jelentősen megugrott. A minisztérium a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordult, hogy vizsgálja meg, történt-e versenyellenes árazás.
2024. július 1-jével megszűnt az ársapkás termékekre vonatkozó kötelező akciózás, amely szerint a termékeket legfeljebb beszerzési áron kellett forgalmazni. Ezt követően a korábban ársapkás termékek ára hirtelen megemelkedett. Az NGM most arra kíváncsi, vajon az áremelések mögött jogellenes piaci magatartás áll-e. – írja a G7.
PÁIR és az áremelések elemzése
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet Piaci Árinformációs Rendszere (PÁIR) heti jelentései alapján jól nyomon követhetők a beszerzési és fogyasztói árak. A jelentések alapján látható, hogy az NGM által említett termékeknél valóban jelentős fogyasztóiár-emelkedések történtek, azonban a beszerzési árak növekedése is szerepet játszott ebben. Az egyik legjobban vizsgált termék a tej, amelynél jól láthatók a változások a különböző zsírtartalmú UHT-tejek esetében.
Az NGM kiemelte, hogy a gyártói márkás, 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT tej ára 45 százalékkal emelkedett július 1-jét követően, ami a PÁIR adatai alapján is igazolható. Ezen tejterméket az üzletláncok a beszerzési ár 71 százalékos felárával forgalmazták július-augusztusban, míg az 1,5 százalékos zsírtartalmú tejet 89 százalékos felárral árulták ugyanebben az időszakban.
Fogyasztói szokások változása és a piaci hatások
Érdekes változásokat figyelhetünk meg a fogyasztói szokásokban is. Az ársapka bevezetése előtt a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej fogyasztása jelentősen alacsonyabb volt az 1,5 százalékos tejhez képest. Az ársapka idején azonban a 2,8 százalékos tej népszerűsége drasztikusan nőtt, és az eladások meghaladták az alacsony zsírtartalmú tej fogyasztását. A kötelező akciózás megszűnése óta a fogyasztás kezd visszaesni, de még mindig magasabb, mint az ársapka előtt.
Az ársapkával érintett alapélelmiszerek – mint a tej, a liszt és a cukor – a fogyasztásnak csupán 5-6 százalékát teszik ki, így ezek áremelkedései nem gyakoroltak jelentős hatást az összköltésekre. Az NGM és a GVH vizsgálata azonban még tisztább képet adhat a piaci szereplők árazási gyakorlatáról.
Kapcsolódó cikkeink
NGM: a SZÉP-kártya jelentős segítség a magyar családoknak
A SZÉP-kártya jelentős segítség a magyar családoknak, áprilisban 14 százalékkal…
Tovább olvasom >Újabb eszközzel támogatja a kormány a turisztikai ágazatot
A turizmus a magyar gazdaság stratégiai jelentőségű ágazata, amely az…
Tovább olvasom >Új lépés a kkv-k megerősítése érdekében, elindult a Nemzeti Bajnokok hitelprogram
Megjelent a GINOP Plusz Nemzeti Bajnokok pályázati felhívás, amelyben 155…
Tovább olvasom >További cikkeink
Megjelent az FMCG-piac 2024. évi kereskedelmi toplistája
Maradt minden a régiben: Lidl, SPAR, Tesco a dobogósok sorrendje!…
Tovább olvasom >Továbbra is a határon: májusban is lassult a feldolgozóipari növekedés
A Beszerzési Menedzser Index (BMI) 2025 májusában épphogy a bővülési…
Tovább olvasom >Tízmilliárdos kerettel indul újra a Magyar Falu Program – július 2-tól pályázhatnak az ötezer fő alatti települések
Tízmilliárd forintos keretösszeggel indul újra a Magyar Falu Program legújabb…
Tovább olvasom >