Áremelések a korábbi ársapkás termékek esetében: vizsgálat indulhat az üzletláncok ellen
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nemrégiben aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a nagy üzletláncok egyszerre emeltek árat a korábban ársapkás, majd kötelező akciózás alá eső termékeknél. Különösen a gyártói márkás tejet, a kristálycukrot és a finomlisztet említettek, amelyek ára július elejétől jelentősen megugrott. A minisztérium a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordult, hogy vizsgálja meg, történt-e versenyellenes árazás.
2024. július 1-jével megszűnt az ársapkás termékekre vonatkozó kötelező akciózás, amely szerint a termékeket legfeljebb beszerzési áron kellett forgalmazni. Ezt követően a korábban ársapkás termékek ára hirtelen megemelkedett. Az NGM most arra kíváncsi, vajon az áremelések mögött jogellenes piaci magatartás áll-e. – írja a G7.
PÁIR és az áremelések elemzése
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet Piaci Árinformációs Rendszere (PÁIR) heti jelentései alapján jól nyomon követhetők a beszerzési és fogyasztói árak. A jelentések alapján látható, hogy az NGM által említett termékeknél valóban jelentős fogyasztóiár-emelkedések történtek, azonban a beszerzési árak növekedése is szerepet játszott ebben. Az egyik legjobban vizsgált termék a tej, amelynél jól láthatók a változások a különböző zsírtartalmú UHT-tejek esetében.
Az NGM kiemelte, hogy a gyártói márkás, 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT tej ára 45 százalékkal emelkedett július 1-jét követően, ami a PÁIR adatai alapján is igazolható. Ezen tejterméket az üzletláncok a beszerzési ár 71 százalékos felárával forgalmazták július-augusztusban, míg az 1,5 százalékos zsírtartalmú tejet 89 százalékos felárral árulták ugyanebben az időszakban.
Fogyasztói szokások változása és a piaci hatások
Érdekes változásokat figyelhetünk meg a fogyasztói szokásokban is. Az ársapka bevezetése előtt a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej fogyasztása jelentősen alacsonyabb volt az 1,5 százalékos tejhez képest. Az ársapka idején azonban a 2,8 százalékos tej népszerűsége drasztikusan nőtt, és az eladások meghaladták az alacsony zsírtartalmú tej fogyasztását. A kötelező akciózás megszűnése óta a fogyasztás kezd visszaesni, de még mindig magasabb, mint az ársapka előtt.
Az ársapkával érintett alapélelmiszerek – mint a tej, a liszt és a cukor – a fogyasztásnak csupán 5-6 százalékát teszik ki, így ezek áremelkedései nem gyakoroltak jelentős hatást az összköltésekre. Az NGM és a GVH vizsgálata azonban még tisztább képet adhat a piaci szereplők árazási gyakorlatáról.
Kapcsolódó cikkeink
MNB: szeptemberben tovább lassul az infláció
Az augusztusi 3,4 százalékos infláció megfelelt a jegybank várakozásainak, a…
Tovább olvasom >Globális cukorpiaci válság fenyeget: aszály, áradások és exportkorlátozások sújtják a piacot
A világ cukorpiaca jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe, mivel Brazíliában,…
Tovább olvasom >Emelkedő kávéárak: katasztrófák sújtják a világ legnagyobb kávétermesztőit
Európa-szerte egyre drágább a kávé, mivel a világ két legnagyobb…
Tovább olvasom >További cikkeink
12 raklapnyi adomány a Spartól az árvízi védekezőknek
A Spar Magyarország a Magyar Máltai Szeretetszolgálat stratégiai partnereként támogatja…
Tovább olvasom >Buborék nélkül
Bár a buborékos italok népszerűsége az egész világon töretlen, egyre…
Tovább olvasom >Kiberbűnözés és AI: veszélyek és lehetőségek
Keleti Arthur kibertitok-jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója a…
Tovább olvasom >