Arccal a választások felé – GKI-előrejelzés 2021–2022-re

Szerző: Trademagazin Dátum: 2021. 11. 17. 10:53

Az elmúlt hónapokban a magyar GDP növekedése és az árszínvonal emelkedése is a korábban gondoltnál gyorsabb volt. Az EU-val való viszony kiélezése a helyreállítási és egyéb EU-forrásokhoz való hozzáférés csúszása miatt immár gazdasági veszteségeket okoz. A kormányzat továbbra is konfrontatív EU-politikája, laza költségvetési és jövedelempolitikája összességében nem kellően konzisztens, a rövid távú választási céloknak alárendelt, az egyensúlyi szempontokat háttérbe szorító politikára utal. Ebben a választásokig aligha lesz érdemi változás. Ugyanakkor a járvány már elkezdődött negyedik hullámának jelenleg reméltnél súlyosabb következményei a most várt növekedési és áremelkedési ütem lassulásához vezethetnek.

A GKI 2021-ben továbbra is 7% körüli gazdasági növekedést vár. A korábban gondoltnál gyorsabb második negyedévi növekedést a járvány negyedik hulláma ellentételezi. Az első félévi növekedésben fontos szerepet játszott az exporttöbblet számottevő emelkedése, a második félévben várhatóan a fogyasztás és a beruházás szerepe fog növekedni. 2022-ben – mivel idén már a 2019. évi szint felett teljesít a magyar gazdaság – a növekedés 5% körülire lassul.

A választási költségvetés a korábban vártnál is gyorsabb fogyasztásbővülést, a finanszírozási és a piacproblémák lassúbb beruházási dinamikát vetítenek előre, s zárulhat az export/import olló. 2022-ben – a várhatóan kiugróan növekvő turisztikai ágazat kivételével – szinte minden ágazat bővülése visszafogottabb lesz, különösen az iparé és az építőiparé. Ugyanakkor ez a fékeződés a várakozások szerint az egész EU-ra jellemző lesz, miközben a magyar dinamika a régió élmezőnyébe tartozhat.

A lakossági fogyasztás szintje idén eléri a 2019. évit. 2022-ben mint választási évben a minimálbér, a reáljövedelem és a fogyasztás érezhető gyorsulása várható, miközben a GDP-növekedés dinamikája lassul. A hiteltörlesztési moratórium kifutása és az összességében gyorsan növekvő vásárlóerő inflációs hatása tovább fokozza a jövedelmek növekvő differenciálódásának hatását. Idén a fogyasztás 3,5, jövőre 4,5%-os bővülése várható.

Az állóeszköz-felhalmozás szintje csak 2022-ben fogja meghaladni a 2019. évit. A beruházási ráta továbbra is 27-27,5% körüli, magas. Ezen belül azonban kevés a gazdaság, illetve a társadalom valós modernizációját szolgáló fejlesztés, ami részben a finanszírozó államhoz, nem pedig a piachoz való alkalmazkodás következménye.

A foglalkoztatottak száma a tavalyi éves átlagban 1,2%-os visszaesés után idén 1%-kal, jövőre 0,5%-kal emelkedik. A munkanélküliség a 2019. évi 3,4%-ról 2020-ban 4,3%-ra emelkedett, 2021–2022-ben 4,1, illetve 4% körüli átlag várható. Egyes szakmákban már ismét munkaerőhiány tapasztalható.

A jegybank kamatemelési ciklusa megállította a forint vészes gyengülését, a tavalyinál éves átlagban is erősebb forintot azonban, többek között az alapkamat-emelési ütem lefékezése miatt feltehetőleg nem sikerül elérni. 1 euró a tavalyi 351 forint után idén 355 forintot, jövőre inkább kissé még többet, 357 forintot érhet. Az infláció idén éves átlagban 4,7%, az év végén és 2022 első hónapjaiban legalább 5% körül alakul, s 2022 átlagában 4% lehet. A laza költségvetési és jövedelempolitika megakadályozza az áremelkedés ennél erőteljesebb lassulását. //