Aránytalan terhet jelent a húsiparnak az elektronikus útdíj

A takarmányár várható csökkenése csak kismértékben jelentkezhet az élősertés-árakban. A hízlalók veszteségeiket enyhítenék, a húsipar pedig az e-útdíj káros hatásaitól tart.

A vágóállatok áprilisi termelői árszintje 3,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – közölte legfrissebb adatsorában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Míg a vágómarha felvásárlási ára 23,7 százalékkal csökkent egy év alatt, a vágósertés termelői árának növekedése csak lelassult, igaz, a mérséklődés jelentős. A növekedés mértéke tavaly áprilisban még 22,5 százalékos volt, idén már csak 3,2 százalékot érte el éves alapon. A KSH közlése szerint áprilisban a vágósertés felvásárlási ára 395 forint volt kilogrammonként. A KSH által közölt adatokból még nem világlik ki az a jelentős áringadozás, ami az azóta eltelt időszakban történt. Az áprilisi 395 forintos élősertés-ár május elejére 375 forintra zuhant, majd a májusi csökkenést júniusban 5-6 százalékos drágulás követte, így ezekben a hetekben már 400 forint körül alakul a sertés felvásárlási ára.

A sertéságazati szereplők többsége abban bízik, hogy a takarmányárak az év második felére mérséklődnek majd. Ezzel némi előnyhöz juthatnának a sertéshízlalók, amely megállíthatná, vagy legalább mérsékelhetné a hazai állatállomány folyamatos zsugorodását. Egyelőre azonban ma még az is kérdésesnek tűnik, hogy a csökkenő takarmányárak számottevő mértékben jelentkeznek-e az élőállatok árában.

„A várható takarmányár-csökkenés csak arra lesz elég, hogy a hazai termelők veszteségei megszűnjenek, ezért nem várható, hogy néhány hónapon belül érdemben a 400 forintos szint alá megy a sertésár” – jelentette ki lapunknak Raskó György agrárközgazdász. Hozzátette: a német felvásárlási árak valamelyest csökkenhetnek az év végén, de nagymértékű zuhanás itt sem várható. „Ráadásul a 300 forint feletti euróárfolyam korlátozhatja az importot” – tette hozzá.

Az Európai Bizottság prognózisa szerint júniustól augusztusig egy mérsékelt áremelkedés várható az élősertések piacán az Unióban, ezt követően pedig egy szolid árcsökkenés várható. Mind a nyári drágulás, mind pedig a várt őszi árcsökkenés hazai hatása jelentősen függ a forint euróhoz mért árfolyamától, de minden bizonnyal érezhető lesz itt is a változás” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke hozzátette: „az év második felére előrejelzett takarmányár-csökkenés hatására elméletileg javulhatna a húsipar helyzete is azáltal, hogy ennek nyomán mérséklődnek az élőállat-felvásárlási árak. Hátrányosan fogja ugyanakkor érinteni a húsipart az elektronikus útdíj bevezetése. Az élőállat és a hús illetve hústermék jelentős súlyú, ugyanakkor például elektronikai cikkekhez képest kisebb értékű. Mivel egy kilogramm termék értékéhez képest az útdíj igen magas lesz, így arányaiban az élelmiszeripart, azon belül is a húsipart jobban sújtja majd, mint az ágazatok többségét. Emiatt az év végén esetleg bekövetkező élő sertésár-csökkenés könnyen lehet, hogy csak arra lesz elegendő, hogy az útdíj kapcsán megnövekedett költségeket némileg ellensúlyozza” – jelentette ki Éder Tamás.

Az év második felére a mezőgazdaság egyre több szereplője vár árcsökkenést az egyes takarmánynövények árában. A tavalyi, szinte a teljes északi féltekére kiterjedő aszály jelentős károkat okozott a világ kulcsfontosságú termőterületein, a várakozásokhoz képest jóval kevesebb kukorica, szója és kalászos gabona termett Észak-Amerikában, Az EU-ban, Ukrajnában és Oroszországban. Különösen nagy volt a kár a világ kukoricatermésének zömét adó USA-ban. A kínálat szűkösségére rendkívüli áremeléssel reagált a piac, ám az idei év fordított a trenden. A déli féltekén az év elején betakarított rekordközeli termés, és a várhatóan jó eredményeket hozó északi féltekés aratás az egész világpiacon lenyomhatja az árakat – igaz, ma még kérdéses, milyen mértékben.

(Braunmüller Lajos, Világgazdaság Online)