Aránytalan a támogatás megvonása – állítja a Magyar Agrárkamara elnöksége

A szervezet úgy látja a kormány döntése sérti az arányosság és igazságosság elvét. Azt kérik, hogy a kormány terjessze ki állami garanciavállalását más, az agrobizniszben működő integrátorokra is.

 A Magyar Agrárkamara (MA)
nehezményezi, hogy a kormány a MA és más
érdekképviseletek megkérdezése nélkül
döntött arról, hogy 33 milliárd forinttal
csökkenti az ágazat idei nemzeti támogatását.
A köztestület úgy véli, hogy az elvonás
mértéke túlzott, és gátolja annak
az ágazatnak a termelését, amely – szinte
egyedüliként a magyar gazdaságban – nem, vagy alig
küzd értékesítési problémákkal.
Az eddigi elemzések szerint a belső és külső
piacok alig morzsolódnak le a válság ellenére.
Ugyanakkor minden forint számít a mostani helyzetben,
amikor hitelforrást szinte lehetetlen bevonni az ágazatba,
amikor a termeléshez felhasznált anyagok, eszközök
beszerzési árai rendre növekednek, ugyanakkor a
mezőgazdasági termékek felvásárlási
árai csökkenek, s emiatt romlik az agrárágazat
jövedelmezősége.
A Magyar Agrárkamara elnöksége
döntött arról is, hogy felkéri a kormányt,
terjessze ki az állami kezességvállalást
az agrobizniszben érdekelt más integrátorokra
is, amelyek összességében a piac 50 százalékát
fedik le. Ismert, hogy a múlt héten a két
legnagyobb ilyen tevékenységet folytató cég
– a KITE Zrt. és az IKR Zrt. – 5-5 milliárd forint
termelők számára biztosított hitelcsomagja mögé
kapott állami garanciavállalást. A MA emellett
felkéri a kormányt, hogy dolgozzon ki olyan rendszert,
mellyel biztosítani tudja, hogy az így garantált
összegek valóban eljussanak a termelőkhöz, valamint
ezt ellenőrizni is legyen képes.
A köztestület tegnap
részletesen tárgyalt és véglegesítette
az élelmiszer-gazdaság helyzetéről szóló
csaknem 170 oldalas tanulmányát is. Megállapodtak
arról, hogy az elemzést eljuttatják az
agráriumban érdekelt szereplőknek, a parlamenti
képviselőknek és a MA saját 201 tanácsadói
irodájában működtetett könyvtárakban
hozzáférhetővé teszik.

A tanulmány alapján
összeállítanak egy stratégiai ajánlás
is, mely a döntéshozóknak szól majd. Ez
áttekinti például, hogy milyen az ágazat
finanszírozási, piaci, versenyképességi
helyzete, a belföldi piac megőrzése, bővítése,
az élelmiszeripar leépülése miatti
problémák, az agrárlogisztika kérdőjelei,
az állattenyésztés, növénytermesztés,
kertészet és bioüzemanyagok arányai, a
hatósági munka ésszerűsítése, a
tudás, az innováció, a szakképzés
és szaktanácsadás fontossága. Ezen felül
készül egy rövidtávú cselekvési
terv, mely 8-10 sürgető és megoldandó kérdést
jár körül.