Áprilistól hirdetik meg az öntözésfejlesztési pályázatokat
Közel ötvenmilliárd forint kerettel, várhatóan áprilisban jelenik meg a mezőgazdasági területek öntözésfejlesztését célzó pályázat. A Miniszterelnökség közlésére szerint a 49,5 milliárd forintos keretből olyan vízvisszatartást és belvízgazdálkodást elősegítő tározók kialakítására lehet majd támogatást elnyerni, amelyek száraz időszakban öntözési célokat szolgálnak. Emellett mezőgazdasági utak létrehozására, már meglévő öntözőberendezések víz- és energiatakarékos rekonstrukciójára, illetve új öntözött területek létesítésére is pályázhatnak a gazdák.
Az AgroStratéga közelmúltban készített országos felméréséből kiderül, hogy az árutermelő gazdaságok közel egyharmada tervez öntözéssel kapcsolatos beruházást. Ötből kettő gazdaságban a megújuló energiaforrások használatát tervezik, míg a termálvíz hasznosítása minden 29. gazdálkodó terveiben szerepel. A gazdák döntő hányada tehát bizakodó a gazdaság jövőjét tekintve, amit a fejlesztési szándék magas aránya mutat.
A válaszadók 19 százalékának van lehetősége öntözésre a gazdaság területén, közel négy százalékuk használ megújuló energiaforrásokat és kevesebb, mint egy százalékuk hasznosít termálvizet a gazdaságban. Öntözési célú beruházásokat a megkérdezettek 31 százalék fontolgat, míg termálvíz-hasznosítással kapcsolatos terveket a gazdálkodók több mint három százaléka jelzett.
(A felmérésről az AgroStratéga azt is nyilvánosságra hozta, hogy a minta nagysága 1448 fő. A mintában kizárólag a hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából gazdálkodók jelennek meg, mivel ők a kutatás célcsoportja. Így a minta nem a teljes agráriumról ad képet, hanem a mezőgazdaságilag hasznosított terület döntő hányadát (közel 5 millió hektárt) művelő és területalapú, illetve zöldítési támogatásban részesülő több mint 174 ezer gazdaságot reprezentálja. A válaszadók 14 százaléka gazdasági szervezetet képvisel, 15 százalékuk egyéni vállalkozó, többségük pedig őstermelő és családi gazdálkodó. A kérdőívkitöltők által művelt terület nagysága összesen több mint negyedmillió hektár, átlagos birtokméretük pedig 179 hektár.)
A kertészek érdekeit képviselő szakmai szervezetek elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a magyar Vidékfejlesztési Program komoly korlátokat állít az öntözési beruházások elé. Fennáll a veszélye annak, hogy a felszín alatti vizek védelme miatt korlátozott módon lehet csak öntözni a zöldség-gyümölcs területek jelentős részét.
Közös közleményük szerint, az öntözés fejlesztési kérdésekben egyeztetéseket tart szükségesnek a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) és az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Ékasz), mivel szerintük a hazai öntözési szabályozás átalakítása nem kedvez a termelőknek. Úgyí vélik, hogy annak is fennáll a veszélye, hogy meghiúsul a Földművelésügyi Minisztérium 2013 őszén megalkotott zöldség-gyümölcs ágazati stratégiája, ezért a közlemény szerint olyan szabályozásra lenne szükség, amely megfelelően védi a hazai vízbázisokat, de a termelői érdekeket is érvényesíti.
A két terméktanács többek között azt kifogásolja, hogy a kidolgozás alatt álló új vízgyűjtő gazdálkodási terv (VGT 2) szerint a felszín alatti vizek védelme miatt nem, vagy csak korlátozottan lehetne öntözni a zöldség-gyümölcs termelési területek jelentős részét. Emellett úgy vélik, hogy a Vidékfejlesztési Program (VP) ültetvénytelepítési pályázatainak felhívása is komoly korlátokat állít az öntözött területeket növelő beruházások támogatása elé. (munkatársunktól)
Kapcsolódó cikkeink
Február 4-től lehet pályázni öntözési beruházások megvalósítására
Kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését az Agrárminisztérium, amely…
Tovább olvasom >Ingyenes pályázatírással segíti a kisüzemi beruházást tervező tagjait a NAK
Újabb ingyenes szolgáltatással segíti tagjait a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A…
Tovább olvasom >Tovább nő a vágómarha termelői ára
Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2024-ben a szarvasmarha vágása…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >