Antal Emese: Táplálkozás terén egyre inkább a személyre szabottság irányába haladunk

Folytatódik a Trade magazin Business Podcastja, a Future Talks Krizsó Szilviával

– Azt nem tudom, hogy a 21. század az egészséges vagy egészségtudatos táplálkozás százada lesz-e, de hogy a diétáké, abban biztos vagyok. Jól látom?

– Igen, nagyon jól. És azt mondhatom, hogy az egyik szemem sír, a másik pedig nevet. Nevet, mert a táplálkozásnak és az életmódnak a szerepe felértékelődött. Egyre többen tudják, hogy egy olyan teljesen hétköznapi cselekedettel, mint az evés, befolyásolni lehet számos táplálkozással kapcsolatos megbetegedés – szív- és érrendszeri betegség, cukorbetegség – kialakulását. Ugyanakkor sír, mert sokan nagy üzletet is látnak ebben, és nem szakemberként foglalkoznak a témával, így féligazságok, álhírek jelenhetnek meg, és terjedhetnek kontrollálatlanul a témában az interneten.

Antal Emese, dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője

– Kinek lehet hinni? Kinek lehet igazat adni? Hol van az edukáció?

– Érdemes mindig megnézni, milyen végzettsége van az adott diétát javasoló, tanácsokat osztogató illetőnek. Mi, dietetikusok négy évig tanuljuk a főiskolán a táplálkozástudományt, és ugyanúgy, ahogy az orvosok, esküt teszünk. Ha az alapokkal – például élettannal, gyógyszerészettel – nem vagyok tisztában, nem ismerem a táplálék-gyógyszer interakciókat, abból nagyon súlyos betegségek, sőt halál is lehet a hozzáfordulók esetében. A táplálkozástudomány az orvostudományhoz hasonlóan tudományos bizonyítékokon alapul, mely bizonyítékok alapját kutatások képezik.

A táplálkozástudomány mint tudomány is folyamatosan fejlődik. Az ember bár megpróbál minden információt begyűjteni, nem tud mindig naprakész lenni. Ráadásul egymásnak ellentmondó tudományos elméletek küzdenek egymással, és ami tegnap még mindennek az alfája és omegája volt, arról egyszer csak kiderül, hogy jobb elhagynunk, mert óriási bajokat okozhat.

Ahogy az életünk nem fekete-fehér, úgy a táplálkozásunk sem az. Érdemes a szélsőségektől tartózkodni. Kiindulhatunk abból, hogy a táplálkozás örömforrás, szociális cselekedet. Az alapelveket a legfontosabb megismerni – ilyenek az OKOSTÁNYÉR©, a magyar táplálkozási ajánlás, mely nagyon röviden azt mondja, hogy a tányér fele legyen zöldség és gyümölcs, legyenek rajta gabonafélék és különböző fehérjeforrások. Alapelv szintén a folyadékfogyasztás, az, hogy napjában 4-5 alkalommal együnk, és a változatosság, ami az életünkben is gyönyörködtet. Érdemes a józan paraszti eszünkre is hallgatni azokkal az ismeretekkel kiegészítve, amelyeket akár az általános iskolában biológia- és természetismeret-órákon elsajátítottunk.

– A 21. században szerinted mi a követendő alapelv?

– Hippokratész óta tudjuk, hogy ami az „egyik embernek méreg, az a másiknak gyógyszer”, továbbá, hogy az arany középút milyen fontos.

A Föld népességszámának növekedése miatt, egyre jobban kell óvnunk azt, és mindenképpen azokat az élelmi anyagokat kell előtérbe helyezni, amelyek a környezetre minél kisebb hatással vannak. Gondolok itt a helyben termesztett növényekre és arra, hogy a növénytermesztésnek nem olyan nagy az ökológiai lábnyoma, mint az állattenyésztésnek. Ezzel együtt az is kiderült már, hogy a növényi eredetű élelmiszerek fogyasztásának növelésével a különböző civilizációs betegségeknek a kialakulása nagymértékben csökkenthető. De itt is nagyon fontos a személyre szabottság. Egy fejlődésben lévő lánynak például, aki most kezd menstruálni, vagy egy vérszegénységben szenvedő egyénnek nagyon fontos a vöröshús és a húsok általában.

„A szomorú hír az, hogy ahogy növekszik az egészségtudatos fogyasztók száma, velük együtt nő azok aránya is, akik a tévhiteket osztják”

– Jó, de ehhez képest az ember sokszor azt hallja, hogy aki húst fogyaszt, az pusztítja a Földet. És a fiatalok körében egyre jobban terjed a vegetarianizmus és annak mindenféle válfaja.

– Az látszik, hogy a növényi alapú táplálkozás felé haladunk, de ne felejtsük el, hogy nagyon fontos szerepe van a húsoknak is a táplálkozásunkban, és azt valahogyan pótolni kell. Növényi termékekkel nem lehet mindent kiváltani, mert például B12-vitamin csak az állati eredetű táplálékban van. Ahogy a vas és a kalcium jobban hasznosul a húsokból, mint növényi élelmiszerekből. Táplálkozás terén véleményem szerint az általános irányelvek felől egyre inkább a személyre szabottság irányába haladunk. Ezért is hoztuk létre az ingyenes www.mibolmennyitegyek.hu honlapot, amelyet kitöltve megtudhatjuk, hogy melyik élelmiszercsoportból mennyit kellene fogyasztanunk – személyre szabottan.

– Hol lehet a határ, a középvonal az egészséges táplálkozás terén? És hogy lehet, hogy a túlsúly ennyire durva méreteket ölt nem csupán Amerikában, de lassan Magyarországon is?

– Magyarország e téren már éllovas. A legutóbbi vizsgálatok szerint a magyar felnőtt lakosság 62, illetve 67%-a túlsúlyos vagy elhízott. És a gyerekeknél is nagyon rossz a helyzet: minden negyedik magyar gyerek plusz kilókkal küzd. Az ok nagyon komplex, de leegyszerűsítve az elmúlt 10-20 évben drasztikusan megnőtt a bevitt kalóriamennyiség, és drámaian lecsökkent a testmozgásra szánt idő és energia.

– Nyilván nem egy-két hét vagy pár hónap alatt alakul ki a túlsúly. Szerinted hol kell közbelépni, mi kell ahhoz, hogy ne csússzon fel akár 10 kiló plusz?

– A legegyszerűbb, amin észre tudjuk venni, az a nadrágunk vagy a szoknyánk. Ha szűk, ne nagyobbat vegyünk, hanem kezdjük el magunkat visszafogni. Van, akinek az segít, ha rááll a mérlegre, és nagyon is javaslom, hogy hetente mérjük meg magunkat. Egy-két kilót sokkal könnyebb leadni, mint amikor már elszaladt a ló. Jobb megelőzni a bajt, de ehhez tudatosnak kell lenni.

Az egyéni felelősségen túl azonban bejön a képbe többek között az állam szerepe, a mindennapos testnevelés vagy annak a hiánya, a játszóterek száma, de a gazdasági szereplőknek, kutatóhelyeknek, civil szervezeteknek is feladatuk van ezen a téren. Ez tehát egy nagyon komplex folyamat, és megoldási stratégiák mindig attól függnek, hogy milyen szintről beszélünk.

– Arra van valami adat, hogy nemzetgazdasági szempontból mekkora károkat okoz az, hogy elhízott egy társadalom és az, hogy a táplálkozása következtében az egészsége nincs éppen a csúcson?

– Igen, van magyar adat is, amely forintosítva mutatja, miért kellene a megelőzésre fektetni a hangsúlyt. Kiemelném, hogy a munkáltatói oldalt is kőkeményen érinti a probléma. Azok a munkavállalók, akik túlsúlyosak, és emiatt például magas vérnyomástól, 2-es típusú cukorbetegségben vagy éppen szív- és érrendszeri betegségekben szenvednek, több gyógyszert szednek, többet mennek orvoshoz, ami kiesik a munkaidőből, több költséget jelentenek.

Az a kérdés üzletvezetői szempontból, hogy versenyelőnyöm származik-e abból, hogy diktálom a trendeket, vagy megpróbálok abba az irányba menni, amerre azt gondolom, hogy a fogyasztók ki fogják azt kényszeríteni, vagy versenyhátrányom.

Ha abból indulunk ki, hogy az egészségtudatos fogyasztók száma egyre nő, és egyre többen foglalkoznak az egészséges táplálkozással, ez már csak előny lehet. Ezt gondolom, a szakmám is ez, és ez a vízióm is egy ideális világban. De ha ebből indulunk ki, akkor nem véletlen, hogy omega-3-mal dúsított élelmiszerek vannak, új édesítőszerek: egyre inkább a természetesség felé megy el az élelmezéstudomány és az élelmiszergyártás is, mert ezek a trendek, és ezeket szeretnék a fogyasztók is. Ha ezek találkoznak, akkor az élelmiszergyártó is jól jár.

– Kíváncsian várom, hogy vajon hányan lesznek egyre tudatosabbak, és nem fogyókúrába kezdenek, hanem életmódváltással igyekeznek a megfelelő irányba elmozdulni, és erre hogyan reagál majd az ipar.

– Én is kíváncsi vagyok, de a trendeket nézve, ezeknek a száma egyre növekszik. A szomorú hír az, hogy ahogy növekszik az egészségtudatos fogyasztók száma, velük együtt nő azok aránya is, akik a tévhiteket osztják. Ez egy nagyon nagy probléma. Ezek ellen is küzdeni kell, ami csak a szakmaisággal, szakmai hitelességgel lehetséges. //

Ez a cikk a Trade magazin 2022.08-09. 171-172. oldalán olvasható.