Éves csomagolási barométer

A hazai csomagolóipar meghatározó Európában, és folyamatosan fejlődik. Az export továbbra is jelentős, a legnépszerűbb még mindig a papír. A magyar cégek nemcsak minőségben, de kreativitásban is világ élvonalához tartoznak.

Az idei előzetes adatok is pozitívak, de a növekedés üteme lassulni látszik. Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára elmondta, hogy a magyar csomagolóipar 2015. évi teljesítményéről rendelkeznek teljes körű információval, eszerint értékben 548 milliárd forintos, mennyiségben pedig 954 ezer tonnás forgalmat ért el:

– A hazai GDP kb. 1,6%-át állítja elő a feldolgozóipar ezen ágazata. Amint azt többször is mondtuk, a csomagolóipar teljesítménye a gazdaság barométere. A tavalyi 2,9%-os GDP-növekedést erre az esztendőre 2,5%-ra becsülik a gazdasági szakértők. Ez a tendencia jelenik meg a megrendelések alakulásában. A csomagolóipar jelentős exportőr is, a 2015. évi belföldi forgalmi volumenének felét külföldön, elsősorban a fejlett nyugat-európai piacokon értékesítette. Az már többször és többféle formában bizonyítást nyert, hogy a hazai előállítású csomagolószerek gyártástechnológiai színvonalban kompatibilisek a külföldi versenytársakkal, ugyanakkor tervezésben felmutatott kreativitásban messze megelőzzük szomszédainkat. Ebben az esztendőben számos nagyberuházás indult, vagy éppen fejeződött be a csomagolóiparban. Az első félév során szinte havonta érkeztek a hírek Székesfehérvárról, Zalaegerszegről, vagy épp Békéscsabáról az új üzemek átadásáról, vagy kapacitásbővítő beruházások indításáról.

Népszerűségi verseny

Magyarországon, hasonlóan a fejlett csomagolóiparral rendelkező országokhoz. a papír és a műanyag jelentik a vezető csomagolóanyagfajtákat.

– Az okok összetettek – állapítja meg Nagy Miklós. – E két anyagfajta különösen előnyösen társítható, ezáltal a komponensek előnyös tulajdonságai megsokszorozódnak, ami fontos tulajdonság az áruvédelmi képesség javításában. A fém csomagolószerek esetében a folyamatos falvastagság-csökkentés jelent nagy előrelépést. Változatlan áruvédelmet kevesebb anyag felhasználásával lehet elérni. 2015-ben a fém csomagolószerek belföldi forgalma többévi visszaesést követően emelkedni kezdett. Az egyik fő felvevőpiacot jelentő aeroszolpalackok belföldi forgalma is emelkedésnek indult. Az üveg csomagolószerek egyes termékkörök esetében megkerülhetetlenek. A kutatók folyamatosan keresik az új lehetőségeket az üveg fogyasztóbarátabbá tétele érdekében, így például a palackokat hogyan lehet könnyebbé és kevésbé törékennyé tenni. A fa csomagolószerek a túlnyomó többségükben a rakodólapokat jelentik, így ezek részarányának növekedése az áruforgalom bővülésével arányos.

A törvény ereje

A csomagolóipart legközvetlenebbül a környezetvédelmi termékdíj érinti. Nagy Miklós kiemelte:

– A környezetvédelmi termékdíjból származó költségvetési bevételek évről évre növekednek, amelynek 60-65%-át a csomagolóipar fizeti be. A csomagolási hulladékok hasznosítására fordított fajlagos összegek azonban csökkennek, a költségvetési bevétel kevesebb mint 20%-át fordítják a hulladékok gyűjtésének finanszírozására. Az ország EU által levárt csomagolási hulladékhasznosítási teljesítménye is csak részlegesen teljesül, pedig a feladat elvégzésére bevételi fedezet van. Ha az Európai Bizottság körforgásos gazdaság tervére gondolunk, amelyben a csomagolási hulladékok hasznosításának arányszámait 2025-re és 2030-ra jelentősen megemeli, akkor különösen borús jövő elé nézünk.

Környezeti hatás

A csomagolóipar legjelentősebb felhasználója az élelmiszeripar. Egyes tanulmányok szerint a világon megtermelt élelmiszerek egyharmada veszendőbe megy, ami 1,3 milliárd tonna volument jelent:

– Magyarországon évente kb. 180 kg/fő mennyiségre becsülik az élelmiszer-hulladék mennyiségét. Nem szabad elfelejteni azt, hogy a teljes élelmiszerlánc környezetterhelése tízszerese a csomagolásénak, ezért minden olyan megoldás, amely az élelmiszerek eltarthatóságát növeli, az élelmiszer-veszteséget pedig csökkenti, az valójában a környezet védelmét szolgálja. Nem a csomagolás környezetszennyező, hanem a hiábavalóan előállított termék gyártásához feleslegesen felhasznált alapanyagok, energia előállítása. A veszteségek megelőzésének pedig egyik, talán leghatékonyabb formája a jó, még jobb csomagolás, melyet újra lehet hasznosítani.