Amikor a mesterséges intelligencia segít a klímavédelemben

Sipos Katalin (WWF Magyarország), Parrag Tibor (Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság), Lesti Mónika (K&H), Suba Levente (K&H), Szilágyi Zsófia (WWF Magyarország)

Napjainkra a szárazföldi természetes élőhelyek 75 százaléka az emberi tevékenység következtében átalakult, az édesvízi élőhelyek több mint 85 százaléka eltűnt, ez a riasztó mérleg pedig a biológiai sokszínűség csökkenésén is látszik.

A fenntarthatóságot és a biodiverzitást is kiemelten kezelő, hatékonyabb fellépés érdekében együttműködési megállapodást kötött 2023-ban a K&H és a WWF Magyarország. A biodiverzitás-védelmi programban a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 6 hektárnyi területén őshonos facsemeték és cserjefajok elültetésével zárult le most a projekt egyik legfontosabb szakasza.

Kate használata segítette az élőhelyfejlesztési programot

Ha egy vállalat komolyan veszi a fenntarthatóságot és természeti értékeink megóvását, akkor az alapvállalások mellett mélyebben is elköteleződik – hiszen azt már mindenki a bőrén érzi, hogy a klímaváltozásnak milyen hatásai vannak, a vállalatoknak pedig hatalmas a felelőssége abban, hogy ezt hogyan kezeljük. Az éghajlatváltozás és a biodiverzitás-csökkenés olyan globális kihívások, amelyek megoldása nem maradhat kizárólag a természetvédelmi szervezetekre.

A klímavédelem a természet helyreállítása nélkül elképzelhetetlen. A K&H ezért fontos vállalást tett a természet megóvása mellett, amikor 2023 szeptemberében együttműködési megállapodást kötött a WWF Magyarországgal. A stratégiai partnerség keretében minden ügyfél után, aki a mobilbankban használta Kate-et, a K&H digitális pénzügyi asszisztensét, a bank 100 forinttal támogatta a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén megvalósuló élőhelyfejlesztési programot – ezáltal kézzelfogható módon járult hozzá a természet helyreállításához.

A fenntarthatóság felelős vállalati magatartás

A pénzintézetek szerepe meghatározó abban, hogyan reagálunk a klímaváltozással járó kihívásokra, hiszen nemcsak saját működésük során, hanem a lakosság és a vállalatok számára elérhető pénzügyi termékeken keresztül is képesek támogatni a fenntartható gazdasági átmenetet.

A K&H elkötelezett a konkrét és mérhető lépések mellett: 2030-ra 80 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását a 2015-ös szinthez képest, valamint kizárólag zöld energiát használ épületeiben. A természet jövője közös ügyünk – és a bank örömmel működik együtt olyan partnerekkel, mint a WWF Magyarország.

“Csak egy bolygónk van: a digitális fejlesztések hatással vannak a Földre, a fenntarthatóság ezért is bankunk egyik központi célja. Örülünk, hogy ezzel a közös projekttel hozzá tudunk járulni egy élhetőbb környezethez”

– mondta el Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

„Ez a projekt nemcsak arról szól, hogy fákat és cserjéket ültetünk. Arról is, hogy egy felelős vállalat hogyan tud érdemben cselekedni a környezetért és hatással lenni rá. A K&H támogatása nélkül ez az élőhely most nem alakulna át egy jövőálló, természetközeli erdővé. Nagyon bízunk abban, hogy egyre több cég követi ezt a példát – mert a természet jövője a közös ügyünk”

– hangsúlyozta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

A kiválasztott helyszín, a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet élőhelyek egykori kincsestára, melyeket a szántóföldi használat feldarabolt és nagyrészt megszüntetett. A szigetszerűen fennmaradt utolsó értékes élőhelyen kiemelten fontos helyreállítani az őshonos gyepek és erdőfoltok egységét erdő- és cserjefoltok telepítésével, beékelődött, sokszor már felhagyott szántók átalakításával. A felnövekvő erdő idővel az őshonos növények és az állatok, mint például a szarvasbogár, vagy a tövisszúró gébics számára ideális lakóhelyet biztosít majd. A frissen ültetett fák fontos szerepet játszanak az egészséges és ellenálló ökoszisztéma kialakulásában – és ezen keresztül a klímaváltozás hatásainak mérséklésében is. A Dunaföldvár és Paks térségében elterülő Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet részben Natura 2000-es terület, amelynek természetvédelmi kezelője a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság.

A madarak is újra otthonra lelnek

Fészkelésre alkalmas öreg, odvas fát a vágáskorukat elért erdőkben is keveset találni, a madaraknál is általános a lakhatási válság. Ezért az együttműködés keretében 2025. áprilisában B-típusú madárodúkat és T-ülőfákat helyeztek ki a cecei erdőtelepítési helyszínen. Az odúk kihelyezésével a madarak megtelepedését szeretnék segíteni, a T-ülőfákat pedig a ragadozómadarak számára helyezték ki. A T-alakú faszerkezet felső, vízszintes részére a madarak le tudnak szállni, és onnan be tudják látni az erdősítés helyszínét egerek, rágcsálók után kutatva – így a ragadozók számára ideális táplálkozóhelyet lehet biztosítani, miközben a facsemeték is megmenekülnek a rágcsálók okozta esetleges kártételtől.