AM: újra kell gondolni a Zöld Megállapodásban rögzített mezőgazdasági célértékeket
Az orosz-ukrán háború következményei jelentős élelmezésbiztonsági kockázatokat vonnak maguk után, ezért újra kell gondolni, és a kialakult helyzethez kell igazítani mind a Termőföldtől az asztalig stratégiában foglalt célértékeket, mind pedig a KAP stratégiai tervekkel szemben támasztott zöld ambíciószintet – mondta az Agrárminisztérium (AM) hétfői közleménye szerint a tárcavezető Brüsszelben.
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői ülésén az uniós agrárminiszterek megvitatták a Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó stratégiai tervek elfogadási folyamatát. Az orosz-ukrán háborús konfliktus komoly élelmezésbiztonsági aggályokat vet fel, hiszen Ukrajna adja a világ gabonanövény-termelésének jelentős részét. Ebben a nehéz helyzetben az EU-nak is újra kell gondolnia eddigi álláspontját, elsősorban a Termőföldtől az asztalig stratégiában előírt célértékek, valamint a KAP stratégiai tervekkel szemben támasztott zöld ambíciószint kapcsán – hangsúlyozta Nagy István a közlemény szerint.
A tárcavezető fontosnak nevezte, hogy a mezőgazdaság is hozzájáruljon a klímaváltozás elleni küzdelemhez és teremtett világunk megőrzéséhez, azonban ez nem veszélyeztetheti az élelmiszerellátást. A háborús konfliktus új helyzetet teremtett, amihez alkalmazkodni kell. Hozzátette, nem felejthetjük el, hogy hivatalos bizottsági hatástanulmány továbbra sem készült az Európai Zöld Megállapodáshoz. Mértékadó szervezetek által készített tanulmányok az európai mezőgazdasági termelés 15-20 százalékos visszaesését jósolják a célértékek teljesítésének esetén. A jelenlegi helyzetben pedig az EU-nak növelnie kellene termelését, így újra kell gondolni, és a kialakult helyzethez kell igazítani a környezet és klímavédelmi ambíciószintet – fejtette ki a miniszter.
Mint írták, Nagy István a KAP stratégiai tervek mielőbbi, legkésőbb július végére történő bizottsági elfogadása mellett érvelt. A gazdáknak még a nyár folyamán döntést kell hozniuk őszi vetési terveikről, és ismerniük kell a gazdálkodásukat befolyásoló összes feltételt és körülményt ahhoz, hogy meg tudjanak felelni a 2023-tól induló új KAP által támasztott követelményeknek. Magyarország elvégezte a házi feladatát, és december 30-án, a határidő lejárta előtt benyújtotta a magyar stratégiai tervet. Most a Bizottságon a sor, hogy időben jóváhagyja azt – húzta alá az agárminiszter. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
A NAK kiemelt feladatának tekinti a kiskultúrás növénytermesztés támogatását
A hazai kiskultúrás növénytermesztés sikerében kiemelt szerepe van a hatóságokkal…
Tovább olvasom >Soil-X-Change találkozó a talajmegújító innovációs partnerségekért
November 13-án az Agrárközgazdasági Intézet Nkft. (AKI) és a közös…
Tovább olvasom >Kulcsfontosságú a digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázása
Fontos, hogy az agráriumban minél többen kihasználják a digitális technológia…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >