AM: újra kell gondolni a Zöld Megállapodásban rögzített mezőgazdasági célértékeket
Az orosz-ukrán háború következményei jelentős élelmezésbiztonsági kockázatokat vonnak maguk után, ezért újra kell gondolni, és a kialakult helyzethez kell igazítani mind a Termőföldtől az asztalig stratégiában foglalt célértékeket, mind pedig a KAP stratégiai tervekkel szemben támasztott zöld ambíciószintet – mondta az Agrárminisztérium (AM) hétfői közleménye szerint a tárcavezető Brüsszelben.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2021/02/mezogazdasag-traktor222.jpg)
Agrárminisztérium: az orosz-ukrán háború új helyzetet teremtett
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői ülésén az uniós agrárminiszterek megvitatták a Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó stratégiai tervek elfogadási folyamatát. Az orosz-ukrán háborús konfliktus komoly élelmezésbiztonsági aggályokat vet fel, hiszen Ukrajna adja a világ gabonanövény-termelésének jelentős részét. Ebben a nehéz helyzetben az EU-nak is újra kell gondolnia eddigi álláspontját, elsősorban a Termőföldtől az asztalig stratégiában előírt célértékek, valamint a KAP stratégiai tervekkel szemben támasztott zöld ambíciószint kapcsán – hangsúlyozta Nagy István a közlemény szerint.
A tárcavezető fontosnak nevezte, hogy a mezőgazdaság is hozzájáruljon a klímaváltozás elleni küzdelemhez és teremtett világunk megőrzéséhez, azonban ez nem veszélyeztetheti az élelmiszerellátást. A háborús konfliktus új helyzetet teremtett, amihez alkalmazkodni kell. Hozzátette, nem felejthetjük el, hogy hivatalos bizottsági hatástanulmány továbbra sem készült az Európai Zöld Megállapodáshoz. Mértékadó szervezetek által készített tanulmányok az európai mezőgazdasági termelés 15-20 százalékos visszaesését jósolják a célértékek teljesítésének esetén. A jelenlegi helyzetben pedig az EU-nak növelnie kellene termelését, így újra kell gondolni, és a kialakult helyzethez kell igazítani a környezet és klímavédelmi ambíciószintet – fejtette ki a miniszter.
Mint írták, Nagy István a KAP stratégiai tervek mielőbbi, legkésőbb július végére történő bizottsági elfogadása mellett érvelt. A gazdáknak még a nyár folyamán döntést kell hozniuk őszi vetési terveikről, és ismerniük kell a gazdálkodásukat befolyásoló összes feltételt és körülményt ahhoz, hogy meg tudjanak felelni a 2023-tól induló új KAP által támasztott követelményeknek. Magyarország elvégezte a házi feladatát, és december 30-án, a határidő lejárta előtt benyújtotta a magyar stratégiai tervet. Most a Bizottságon a sor, hogy időben jóváhagyja azt – húzta alá az agárminiszter. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Az élelmiszeripar jövője a fiatalok kezében van
Az élelmiszerbiztonság és -minőség nem csupán az agrárium, hanem a…
Tovább olvasom >Február 4-től lehet pályázni öntözési beruházások megvalósítására
Kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését az Agrárminisztérium, amely…
Tovább olvasom >Tovább nő a vágómarha termelői ára
Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2024-ben a szarvasmarha vágása…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >