AM: új elemekkel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár
A Hungarikum Bizottság döntése szerint két új érték került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, a magyar nyereg és a Pető-módszeren alapuló Konduktív Pedagógia Rendszer – jelentette be Nagy István agrárminiszter a tárca hétfői tájékoztatása szerint.
A Hungarikumok Gyűjteményébe került a Pető András orvos-gyógypedagógus által megalapozott konduktív pedagógiai módszer, amelyet magyar szakemberek építettek fel és használnak a mai napig világszerte.
Konduktor képesítés csak Magyarországon szerezhető, része a köznevelésnek és a közegészségügynek, így a rászorulók a szolgáltatást az állami szociális rendszer keretein belül, támogatással vehetik igénybe. Magyarország kormánya 2014 óta a határon túli magyarság számára is elérhetővé tette a szolgáltatást – jelezte az AM.
Hungarikum lett a keleti típusba tartozó magyar nyereg is, amelyet a török elleni harcokban is hatékonyan használt a könnyűlovasság. A Kárpát-medencében történt megtelepedést követően bizonyos fejlődésen ment át, tiszafüredi változata parasztságunk köznapi életében és ünnepi alkalmaiban is megbecsülés tárgya volt – ismertették.
A Magyar Értéktár a Magyarország tortája versennyel bővült, ami a közlemény szerint már 18. éve a Magyar Cukrász Ipartestület által kerül megrendezésre. A tradicionálisan magyar alapanyagokból készült tortát államalapításunk ünnepén, minden év augusztus 20-án mutatják be országszerte a cukrászdák.
A Bükki ősember-barlang is a Magyar Értéktárba került, régészeti leletei arról tanúskodnak, hogy a történelem előtti idők óta meghatározó az innovatív ember jelenléte a Bükk-térségben. Már az őskorban is kiemelkedett iparával, a babérlevél alakú kőeszköz készítési technikájával önálló kultúrát képviselve.
A Magyar Értéktárba botanikus kert is bekerült, az 1800-as években alakult Szarvasi Arborétum 82 hektáros területével az ország legnagyobb dendrológiai gyűjteménye, a hazai növényi génvagyon őrzője, országos természetvédelmi jelentőségű kert. Itt található a Magyarországon egyedülálló, a kert szimbólumának tekinthető idős hegyi mamutfenyő.
A Régi magyar szőlőfajták is az Értéktárba kerültek, a magyar borkultúrában jelentőségük megkérdőjelezhetetlen. Az AM közleménye szerint több mint száz régi helyi fajtával rendelkezünk, ezek közül viszont csak 10-15 maradt meg jelentékenyebb szinten a termesztésben. Az ismertebb régi szőlőfajtáink többsége csak néhány tíz hektáron, a kevésbé elterjedtek többsége meg már csak fajtagyűjteményekben található meg.
A Hungarikum Bizottság döntésével 98-ra emelkedett a Hungarikum Gyűjteményében található elemek száma, a Magyar Értéktárban pedig immár 162 kiemelkedő nemzeti értéket tartunk számon – közölte az AM.
Kapcsolódó cikkeink
AM: hazánk ellenzi az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodást
🎧 Hallgasd a cikket: Lejátszás Szünet Folytatás Leállítás Nyelv: Auto…
Tovább olvasom >Fennmaradásuk érdekében szükséges az erdők ökológiai vízpótlása
🎧 Hallgasd a cikket: Lejátszás Szünet Folytatás Leállítás Nyelv: Auto…
Tovább olvasom >További cikkeink
Szálltunk rendelkezésükre! (1. rész)
🎧 Hallgasd a cikket: Lejátszás Szünet Folytatás Leállítás Nyelv: Auto…
Tovább olvasom >Csökkent a FAO élelmiszerár-indexe októberben, rekordközeli gabonakészletek várhatóak
🎧 Hallgasd a cikket: Lejátszás Szünet Folytatás Leállítás Nyelv: Auto…
Tovább olvasom >Szigorodnak az uniós előírások az élelmiszer-adalékanyagokra – új szabályok a tartósítószerek és édesítőszerek használatában
🎧 Hallgasd a cikket: Lejátszás Szünet Folytatás Leállítás Nyelv: Auto…
Tovább olvasom >


