AM: szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól
Megjelent az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi, meteorológiai és műholdas adatokra alapozott, szántóföldi kultúrákra vonatkozó elemzése – közölte az MTI-vel kedden az Agrárminisztérium (AM).
A nyári délkelet-európai hőhullám hazai mezőgazdaságra gyakorolt számszerűsített hatását érdemes minél inkább adatokon alapuló modellek alapján vizsgálni – írták. Hozzátették: Magyarország esetében a JRC a műholdas adatok szerint a júniusban becsültekhez képest a július közepi adatok alapján a kukorica esetében 14 százalékkal, napraforgónál 9 százalékkal csökkentette a hozamvárakozásokat. Kukorica esetében hektáronként 6,77 tonnára, napraforgó esetében 2,73 tonnára módosították a korábbi 7,47 tonnás, illetve 3,01 tonnás előrejelzésüket. Az elemzés az elmúlt hetek hőhullámának mintegy feléig keletkezett adatokon nyugszik, így köztes becslésnek tekinthető. A tényleges kiesés mértékét a következő napok és hetek időjárása dönti el.
Kitekintve más délkelet-európai országokra, Bulgáriában a kukoricahozamJRC előrejelzését 15 százalékkal (5,37 tonna hektáronként), a napraforgóét 7 százalékkal (2,17 tonna hektáronként), Romániában a kukoricahozam előrejelzését 10 százalékkal (4,55 tonna hektáronként), a napraforgóét 6 százalékkal (1,95 tonna hektároként) csökkentették. Uniós szinten (EU27) ezek számok kukorica esetében 4 százalékos (7,24 tonna hektáronként), a napraforgó esetében 5 százalékos (2,09 tonna hektáronként) csökkenést jelentenek. Ukrajnában az Ukrán Nemzeti Hidrometeorológiai Központ a kukorica terméskiesését 20 és 30 százalék között valószínűsíti.
A hőhullám szintén jelentős mértékben sújtja a napraforgót, e növény esetében azonban a nemzetközi elemzők egyelőre 4 százalék körüli terméskiesést várnak. A Hungaromet Zrt. agrometeorológiai adatai alapján az elmúlt időszak harmincnapos csapadékösszege az Alföld középső tájainak és a Felső-Tisza vidékének kivételével 20-50 milliméterrel elmarad az ilyenkor szokásostól. A nagy területi eltéréseket mutatja, hogy a középső országrészben sokfelé 20 milliméter sem esett, a Dunántúl nyugati kétharmadán jellemzően 30-70 millimétert, az Alföld keleti kétharmadán és északkeleten 50-90 millimétert mértek. A lokális felhőszakadások, zivatarok foltokban enyhítik a szárazságot és segítenek a növényállományokon, de jelentősebb és kiterjedtebb csapadékra, valamint a hőstressz enyhülésére lenne szükség – olvasható a közleményben.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
A haltermelők az idei karácsonyi szezonra sem terveznek áremelést
A haltermelők az idei karácsonyi szezonra sem terveznek áremelést, amennyiben…
Tovább olvasom >Ezrek tüntettek Londonban a farmokra kivetett örökösödési adó ellen
Ezrek tüntettek kedden Londonban a mezőgazdasági vállalkozásokra kivetett örökösödési adó…
Tovább olvasom >Hatékonyan fel kell lépni a hamis mézek uniós forgalomba hozatala ellen
Hatékonyan fel kell lépni a hamis mézek uniós forgalomba hozatala…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >