AM: szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól
Megjelent az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi, meteorológiai és műholdas adatokra alapozott, szántóföldi kultúrákra vonatkozó elemzése – közölte az MTI-vel kedden az Agrárminisztérium (AM).
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2023/09/tractor-5753374_640-300x184.jpg)
A lokális felhőszakadások, zivatarok foltokban enyhítik a szárazságot és segítenek a növényállományokon (Fotó: Pixabay)
A nyári délkelet-európai hőhullám hazai mezőgazdaságra gyakorolt számszerűsített hatását érdemes minél inkább adatokon alapuló modellek alapján vizsgálni – írták. Hozzátették: Magyarország esetében a JRC a műholdas adatok szerint a júniusban becsültekhez képest a július közepi adatok alapján a kukorica esetében 14 százalékkal, napraforgónál 9 százalékkal csökkentette a hozamvárakozásokat. Kukorica esetében hektáronként 6,77 tonnára, napraforgó esetében 2,73 tonnára módosították a korábbi 7,47 tonnás, illetve 3,01 tonnás előrejelzésüket. Az elemzés az elmúlt hetek hőhullámának mintegy feléig keletkezett adatokon nyugszik, így köztes becslésnek tekinthető. A tényleges kiesés mértékét a következő napok és hetek időjárása dönti el.
Kitekintve más délkelet-európai országokra, Bulgáriában a kukoricahozamJRC előrejelzését 15 százalékkal (5,37 tonna hektáronként), a napraforgóét 7 százalékkal (2,17 tonna hektáronként), Romániában a kukoricahozam előrejelzését 10 százalékkal (4,55 tonna hektáronként), a napraforgóét 6 százalékkal (1,95 tonna hektároként) csökkentették. Uniós szinten (EU27) ezek számok kukorica esetében 4 százalékos (7,24 tonna hektáronként), a napraforgó esetében 5 százalékos (2,09 tonna hektáronként) csökkenést jelentenek. Ukrajnában az Ukrán Nemzeti Hidrometeorológiai Központ a kukorica terméskiesését 20 és 30 százalék között valószínűsíti.
A hőhullám szintén jelentős mértékben sújtja a napraforgót, e növény esetében azonban a nemzetközi elemzők egyelőre 4 százalék körüli terméskiesést várnak. A Hungaromet Zrt. agrometeorológiai adatai alapján az elmúlt időszak harmincnapos csapadékösszege az Alföld középső tájainak és a Felső-Tisza vidékének kivételével 20-50 milliméterrel elmarad az ilyenkor szokásostól. A nagy területi eltéréseket mutatja, hogy a középső országrészben sokfelé 20 milliméter sem esett, a Dunántúl nyugati kétharmadán jellemzően 30-70 millimétert, az Alföld keleti kétharmadán és északkeleten 50-90 millimétert mértek. A lokális felhőszakadások, zivatarok foltokban enyhítik a szárazságot és segítenek a növényállományokon, de jelentősebb és kiterjedtebb csapadékra, valamint a hőstressz enyhülésére lenne szükség – olvasható a közleményben.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
27 százalékkal csökkent a kajszi termelői ára
A KSH adatai szerint Magyarországon a kajszi termése 11–25,4 ezer…
Tovább olvasom >Már 25 éve támogatja a növényvédelmet a nyírségi agrovállalat
25. születésnapját ünnepli idén a Nyír-Chem Kft., a Szabolcs Szatmár-Bereg…
Tovább olvasom >Megkezdték szüretelni a szőlőt a Mecsekalján
A korábbiakban megszokotthoz képest egy hónappal korábban – az új,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Júliusban alig változott a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett…
Tovább olvasom >Így áll a magyar átlagkereset és vásárlóerő az európaihoz képest
Az európai országok között jelentős különbségek mutatkoznak az átlagos éves…
Tovább olvasom >A kánikula is hatással lesz az élelmiszerárakra
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi elemzése, amely a…
Tovább olvasom >