AM: fellendülőben vannak a magyar-ghánai kapcsolatok
Magyarország különleges partnerként tekint Ghánára, és büszke arra, hogy a szakmai és diplomáciai kapcsolatok fellendülőben vannak – mondta az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára szerdán, amikor Gödöllőn megnyitotta a negyedik ghánai-magyar üzleti fórumot.
Farkas Sándor közölte: már vannak magyar gazdasági szereplők Ghánában, főként a mezőgazdaságban.
Legfrissebb példaként a Bábolna Tetra két vezető ghánai cégtől elnyert megbízását említette, ami a magyar termékek versenyképességét is jelzi.
Ígéretes fejleménynek nevezte az államtitkár, hogy tavaly ősszel egy ghánai-magyar farm kezdte meg működését.
A paprika, tökfélék és az uborka termesztése olyan kedvező volt, hogy többféle magyar vetőmag, paradicsomok, édesburgonya, kukorica tesztelése is megkezdődhetett – mondta Farkas Sándor. Az államtitkár elmondta, siker az is, hogy tavaly aláírással zárultak a disztribúciós megállapodást előkészítő tárgyalások a magyar Water&Soil és a ghánai Cerath Investments Ltd. között, amelyek fő célja a Water Retainer, VízŐr termék ghánai, később pedig regionális értékesítése.
Farkas Sándor közölte, a releváns magyar termékek már bemutatkozhattak a ghánai-magyar mezőgazdasági-feldolgozóipari szakfórumon, ahol a cégek a termeléstől a csomagolásig, illetve az értékesítésig kínálnak nemzetközileg versenyképes megoldásokat. Hozzátette, a tárca értékelése szerint az ananász, a kakaó, a mangó, a shea, a kókusz és a paradicsom esetében mutatkozik a legjobb lehetőség a teljes értéklánc lefedésére.
Az államtitkár biztosította a ghánai partnereket arról, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztériummal közösen úgy vélik, a körzeti mezőgazdasági kirendeltségek létrehozásán keresztül lehetne a leghatékonyabban megvalósítani a tudás- és technológiatranszfert.
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója elmondta, hogy az elmúlt években különösen élénkké váltak a kétoldalú kapcsolatok. Példaként elmondta, magyar együttműködéssel mangófeldolgozó üzemet hoztak létre Ghánában, valamint mintafarmok létesülnek az országban, ahol a legfontosabb élelmiszernövények fajtáit tesztelik és korszerű termelési technológiákat mutatnak be. Hozzátette, hogy halászati együttműködést is indítottak Ghánával, és tárgyalások folynak egy paradicsom-feldolgozó üzem létesítéséről.
A főigazgató kitért arra, hogy afrikai relációban elsőként indították el fiatal kutatók cseréjét a két ország között. A ghánai fiatalok tanulmányozhatják a legkorszerűbb agrárfejlesztési technológiáinkat, a fiatal magyar kutatók pedig ghánai agrárkutatási intézményekben végzik tudományos munkájukat. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fidelity: Három téma, ami Q3-ban alakítja a befektetéseket
Eljött a járványt követő normalizálódás, amelyet annyira vártunk? A gazdasági…
Tovább olvasom >A nagyvállalatok ellenállnak a gazdasági bizonytalanságnak
Visszafogott várakozások jellemzik a hazai nagyvállalati szektort a következő egy…
Tovább olvasom >Cégtrend 2024-ben: pozitívabb félév, de még mindig negatív üzenet
Az elmúlt öt év legalacsonyabb cégszámát idén júniusban regisztrálták. Az…
Tovább olvasom >