AM: egyensúly kell a klímavédelem és a mezőgazdaság versenyképessége között
Az EU klíma- és környezetvédelmi céljainak való megfelelés közvetlen és közvetett hatása a magyarországi élelmiszergazdaság versenyképességére témakörében adott elő Juhász Anikó, az Agrárminisztérium (AM) helyettes államtitkára a Debreceni Egyetemen rendezett Gazdálkodás szakmai konferencián – közölte az AM hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint Juhász Anikó előadásában az új Közös Agrárpolitika (KAP) 2023 és 2027 közötti céljait fejtette ki, amelyek közé az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések, a természeti erőforrások fenntartható használata, illetve a biológiai sokféleség megőrzése tartozik. Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár nyomatékosította a tudásátadás, innováció, digitalizáció hármasának fontosságát.
Hangsúlyozta, a mezőgazdaságnak hozzá kell járulnia a stratégiák megvalósulásához, majd részletezte az európai zöld megállapodás és KAP célok kapcsolatát. Kijelentette, hogy a növényvédő szerek, a műtrágyahasználat és az ökológiai gazdálkodás terén a célértékek elérése jelenleg kérdéses.
A közlemény szerint a helyettes államtitkár a Megújuló vidék, megújuló agrárium program jövőképével kapcsolatban úgy fogalmazott: a gazdálkodás jövedelmező és társadalmilag elismert foglalkozássá kell tenni, amely vonzó vidéki környezetben, modern technológiával, minőségi élelmiszert biztosít a természeti erőforrások fenntartható használatával. Juhász Anikó szerint a felmerülő többletköltségeket nem szabad az élelmiszerlánc sérülékenyebb szereplőivel megfizettetni. Hozzátette: egyensúlyra van szükség a környezet- és klímavédelmi törekvések és a mezőgazdasági ágazat versenyképessége között.
Juhász Anikó előadásának zárásaként részletezte a Közös Agrárpolitika tervezett zöld felépítményeit, amelyek között a támogatható terület fogalmának bővítése, a kiterjesztett kondicionalitás, az Agro-ökológiai Program, a környezet- és klímabarát gazdálkodás és az erdészeti ágazat fejlesztése szerepelnek – olvasható az Agrárminisztérium közleményében. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
Cégtrend 2024-ben: pozitívabb félév, de még mindig negatív üzenet
Az elmúlt öt év legalacsonyabb cégszámát idén júniusban regisztrálták. Az…
Tovább olvasom >A Magyar Marketing Szövetség a szakma utánpótlásáért
A Magyar Marketing Szövetség aktívan tesz a szakma jövőjéért, ezért…
Tovább olvasom >Fidelity: Három téma, ami Q3-ban alakítja a befektetéseket
Eljött a járványt követő normalizálódás, amelyet annyira vártunk? A gazdasági…
Tovább olvasom >