AM: az új állattenyésztési törvény a magyar tenyésztők érdekeit szolgálja

Fontos szempont az új állattenyésztési törvény megalkotásánál, hogy az uniós rendelet szabta keretek között a lehető legjobban védje és segítse a magyar tenyésztőket, valamint segítse a hazai tenyésztésszervezési rendszer megerősítését – mondta Nagy István agrárminiszter a Magyar Állattenyésztők Szövetségének küldöttgyűlésén, Herceghalmon.

Az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint a miniszter kiemelte, hogy a tárca a jogszabályban nagy hangsúlyt fektetett őshonos fajtáink védelmére, megőrzésére.
A jogalkotási eljárás még folyamatban van, de ez az állattenyésztési tevékenységben nem okoz fennakadást. Az uniós jog elsőbbséget élvez, de nem helyezi hatályon kívül a nemzeti szabályozást, így az állattenyésztési törvény és végrehajtási rendeletei hatályban maradnak mindaddig, amíg az új hazai szabályozás hatályossá nem válik – tette hozzá.
A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy a Vidékfejlesztési Programban (VP) hat pályázati felhívás jelent meg az állattenyésztési ágazat versenyképességének, hatékonyságának növelésére. Ugyanakkor a programban egyéb pályázatokkal is támogatták és támogatják az ágazat szerepelőit. Példaként említette, hogy a szarvasmarhatelepek korszerűsítésére 38 milliárd forint, a sertés-, valamint a baromfitelepek korszerűsítése pedig 31-31 milliárd forint jut. A juh és a kecsketartás fejlesztésére egy 680 millió forint keretösszegű pályázat szolgál, amelyre december elsejétől lehet jelentkezni.
Nagy István szerint a tenyészállat- és szaporítóanyag-előállításban törekedni kell arra, hogy minél nagyobb szerepet kapjon a hazai tenyésztés, és az ország a legkisebb mértékben legyen kiszolgáltatva a külföldi vállalkozásoknak.
A küldöttközgyűlés egyhangú szavazással megválasztotta a Magyar Állattenyésztők Szövetsége elnökének Zászlós Tibort, a Mezőfalvai Mg. Zrt. vezérigazgatóját, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mezőgazdasági alelnökét – közölte az agrártárca. (MTI)