AM-államtitkár: cél a gyepgazdálkodás intenzívvé tétele
A magyar agrárium egyik célja, hogy tápanyag-utánpótlás és öntözés segítségével intenzívvé váljon a gyepgazdálkodás – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára, a témában tartott konferencián szerdán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszadobon.
Az Andrássy-kastélyban megrendezett eseményen Farkas Sándor arról beszélt, a jelenleg rendelkezésre álló, a nagyjából 1 millió hektárnyi, kiemelt természetvédelmi jelentőségű gyepterület nagyobb része, körülbelül 784 ezer hektár a legelő és 249 ezer hektár a rét. Ebből mintegy 799 ezer hektár van hasznosítva.
A gyepgazdálkodás jelentőségével kapcsolatban az államtitkár emlékeztetett, Magyarországon a gyepgazdálkodás és a legeltetéses állattartás a népvándorlástól egészen a 20. század közepéig meghatározó szerepet játszott az agrártermelésben. A hazai szántóterület nagysága jóval nagyobb az európai uniós átlagnál, a gyepterületeknél azonban ez az arány megfordul, míg Magyarországon a gyepek mintegy 15 százalékát teszik ki a teljes termőterületnek, addig ez az arány az Európai Unióban meghaladja a 34 százalékot.
Kifejtette, az 1970-es években egy hektár gyepre egy számosállat – 500 kilogramm élősúlyú állat vagy állatcsoport – jutott, ez az érték jelenleg 0,49 számosállat hektáronként. A rendelkezésre álló gyepterület ugyanakkor körülbelül további 230 ezer számosállatnak adna elegendő takarmányt, azonban a gyepek jelenlegi hozama jelentősen elmarad a lehetőségektől, a réteken és legelőkön jelenleg 900 ezer tonna szénát termelnek csak meg.
Ennek egyik oka az extenzív használat, illetve az alul- és túllegeltetés – jegyezte meg Farkas Sándor, hozzátéve, a kitörési pont a réti széna értékesítése és a gazdálkodás intenzívvé tétele lehetne. Tájékoztatása szerint jelenleg a gyepek mindössze három százalékát kezelik szerves és műtrágyával, az öntözött területek nagysága pedig elenyésző, mindössze 35 hektárt tesz ki, ezért törekedni kell a tápanyag-utánpótlás és az öntözés kiterjesztésére is.
Másik kitörési pontként a gyepekről betakarított réti széna hasznosítását említette az államtitkár, megjegyezve, egy átlagos évben a széna 13 ezer és 17 ezer forintos tonnánkénti ára rosszabb évben akár 20 ezer forint fölé is emelkedhet.
Farkas Sándor a legeltetésről szólva elmondta, az intenzívebben művelhető gyepterületeken a jövőben kimondottan húsmarhatartásban kell gondolkodni, de a juhágazat számára is fontos a megfelelő legeltetési területet biztosítani – tette hozzá.
Az államtitkár hangsúlyozta, fontos megtalálni a gyepterületek hasznosításának és természet védelmének összhangját. A fenntartható, gazdasági és ökológiai szempontból is életképes földhasználat kialakítását és fenntartását az Európai Unió tagállamai támogatásokkal is segítik – tette hozzá az AM parlamenti államtitkára. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
A NAK kiemelt feladatának tekinti a kiskultúrás növénytermesztés támogatását
A hazai kiskultúrás növénytermesztés sikerében kiemelt szerepe van a hatóságokkal…
Tovább olvasom >Soil-X-Change találkozó a talajmegújító innovációs partnerségekért
November 13-án az Agrárközgazdasági Intézet Nkft. (AKI) és a közös…
Tovább olvasom >A haltermelők az idei karácsonyi szezonra sem terveznek áremelést
A haltermelők az idei karácsonyi szezonra sem terveznek áremelést, amennyiben…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >