Általánosságokban fogalmaz a Magyosz javaslata a szakképzés fejlesztésére

Szerző: trademagazin Dátum: 2016. 11. 11. 09:40

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége a magyarországi munkaerőpiacra vonatkozó nagy nyilvánosságot kapott elemzését követően áttekintette a szakképzés helyzetét. A szövetség véleménye szerint a törvényi keretek adottak az eredményes szakképzéshez, hiszen a foglalkoztatáspolitika legfontosabb eszköze az oktatáspolitika, de számos, jórészt örökölt, illetve hosszabb idő alatt kialakult komplex probléma terheli a rendszert jelenleg, melyekre komplex válaszok szükségesek.

Ennek kapcsán a MAGYOSZ a következő, rendszerszintű megállapításokat fogalmazza meg

A szakképzéssel foglalkozó intézményi struktúra az optimálisnál elaprózottabb, sok, jellemzőjében heterogén összetételű, alacsony hatékonyságú.
• A végzettséget szerző diákok portfóliója jelentősen eltér a gazdaság valós igényeitől, mind minőségében, mind számszerűségében.
• A szakképzés bemenetét jelentő, az alapképzésből kilépő tanulók alapvető készségei (szövegértés, számolás, önkifejezés,stb.) nem adnak kellő alapot a XXI. század kihívásainak megfelelni képes, a változásokra, átképzésekre, továbbtanulásra nyitott szakemberek képzéséhez.
• Az alapképzésből kilépők a „maradék elv” alapján kerülnek a szakképzésbe, emiatt nagyon magas a lemorzsolódás.
• A szakképzés minőségét maghatározó oktatói kar motiváltsága nem éri el a szükséges és kívánatos szintet.
• A szakmunkás image nagyon alacsony, nincs vonzási képessége a szakmunkának.
• A képzés költsége irreálisan magas a kibocsátás minőségéhez viszonyítva.

Annak érdekében, hogy a gazdaság a kor követelményeinek megfelelő szakemberekkel rendelkezzen, olyan szakképzési rendszert kell az államnak működtetnie, melyben fejlődésre képes polgárokat oktatnak, együttműködéssel megvalósítható alkotó tevékenységre, értékteremtésre. Ennek érdekében a legnagyobb hazai munkaadói szervezet egy komplex javaslatcsomagot állított össze.

A javaslat alapján a következőkre van szükség a jelenleginél hatékonyabb hazai szakképzési rendszer kialakításához:

1. Rendszerszintű, hosszú távú megközelítésre van szükség az elmúlt évtizedek (sokszor az EU támogatási lehetőségekhez és ciklusokhoz illesztett) projekt-megközelítése helyett.
2. A folyamat minden szereplőjének (szülő, diák, vállalat, kormányzat, oktatási intézmények, szakmai szövetségek) rövid- és hosszú távú érdekeit harmonizálni szükséges a stratégiai célok szem előtt tartásával.
3. Az elaprózott, heterogén intézményrendszer minősítése, racionalizálása
4. Az elméleti és gyakorlati oktatók folyamatos szakmai fejlődésének biztosítása, speciális szakképzési módszertani elemek bevezetése
5. A településszerkezeti adottságok helyett a munkaerőigény területi igényeinek figyelembevétele (ezáltal kikerülhetővé válik a problémák konzerválása)
6. Az alapképzés hiányosságainak megszüntetése, illetve a szükséges felzárkóztatás megvalósítása bármi áron (alapozó év, közismereti óraszám növelése, belső vizsgakövetelmények)
7. A szakmai szövetségek aktivitásának kihasználása a minőségi fejlődés érdekében
8. Pályaorientációs rendszer teljessé tétele és alkalmazásának jogszabályszintű előírása, szülői attitűdök befolyásolása (a stakeholderek bevonásával)
9. Üzemek feletti képzési modell beemelése a duális képzési struktúrába
10. Munkaerő piaci trendjelzések készítése, valamint a követő-figyelő rendszer kiépítése, működtetése
11. Szakmaszerkezeti döntések megalapozottságának erősítése
12. Fair bérpolitika
13. A szakmunka újra pozicionálása, figyelembe véve az érdemtelenül alacsony elérhető jövedelmeket

Az MGYOSZ elkötelezett a minőségi szakképzés hatékony megvalósításában, a szakképzési törvényben foglaltak maradéktalan végrehajtásában, továbbá az összes érdekelttel történő egyenrangú együttműködésben. Meggyőződésünk, hogy a szakmai ágazati szövetségek képzési folyamatba történő bevonása nélkül a jelenlegi szakképzési modell eredményesen megvalósíthatatlan. Már a rövidtávú eredménytelenség is a munkaerő piacon mutatkozó egyre súlyosabb hiányosságok konzerválódásához vezet, ami akadályozza a gazdaság nemzetközi versenyképességi mutatóinak javítását és az adópotenciál erősödését.

Kapcsolódó cikkeink