Állati takarmány lehet a pakisztáni sáskákból
Pakisztánt évek óta egyre súlyosabb sáskainvázió sújtja. Az idei „szezon” már megkezdődött és szeptember közepéig is eltarthat – írja az origo. A tudósok gőzerővel dolgoznak azoknak a módszereknek a kidolgozásán, amelyekkel hasznosítani tudják a hatalmas gazdasági károkat okozó rovarokat.
A sáskák legnagyobb inváziója 2019 júniusában volt, amikor 30 éves rekordot döntött a mennyiségük, és a rovarok a szomszédos Irán felől érkeztek.
Mindezek hatására idén február 1-jén hivatalosan is természeti katasztrófának nyilvánították Pakisztánban a sáskajárást.
A sáskák inváziója 2020-ban valószínűleg július 15. és szeptember 15. között tetőzik, amit nehéz lesz féken tartani a szokásosnál hosszabb monszun és a járvány miatt. Ezenkívül a helyzetet rontja, hogy a kedvező időjárási körülmények miatt ez idő alatt akár három rovargeneráció is kifejlődhet. Ezzel együtt újabb sáskainvázió fenyeget az Arab-félsziget felől is – idézi a magyarmezogazdasag.hu Mohammad Afzalt, a nemzeti válságkezelési hatóság elnökét.
A pakisztáni kormány a rovarok kifejlődésének korai szakaszában permetezéssel próbálja megfékezni a szaporodásukat. A vegyszerezés viszont egyre növekvő kétségeket vet fel a pakisztániak körében, akik attól tartanak, hogy a rovarirtók károsak lehetnek a növényekre, az állatokra és az emberekre. Ezért vegyi anyagoktól mentes, környezetbarát módszereket keresnek a sáskák populációjának csökkentésére.
Pakisztán keleti részén, Okara pandzsábi kerületében a lakosság is akcióba lépett. A falusiak éjszaka körülbelül 20 tonna sáskát gyűjtöttek össze és eladták a helyi baromfi- és haltenyésztőknek. A miniszterelnök felkért tudósokat, hogy kezdjenek kutatásokat: miként lehetne a rovarokat állati takarmányba feldolgozni. A projekt célja elsősorban az, hogy megfékezzék a sáskák szaporodását az erdős és sűrűn lakott területeken, ahol nem lehet rovarirtó szereket használni.
Ezen kívül más területeket is keresnek a sáskák „hasznosítására”.
Jelenleg tudományos kísérletek folynak a rovarok bioműtrágyaként való felhasználására.
A kísérleti teszteket Cholistanban és Tharban végzik, és a tudósok remélik, hogy a helyi lakosság támogatásának köszönhetően begyűjthető annyi rovar, amiből majd műtrágyát tudnak előállítani 23,6 millió hektárnyi növényre.
A kormány azt várja, hogy a projekt a biodiverzitás védelmét és a bioműtrágya felhasználásával az ökológiai gazdálkodás előmozdítását eredményezi. További előnyt jelenthet ennek a fajta műtrágyának az alacsony ára a mezőgazdasági termelők számára. És nem utolsósorban megmenekülhetnek a rovarok mindent felfaló pusztításától. (origo)
Kapcsolódó cikkeink
Ma kezdődik a World Science Forum Budapesten
Ma kezdődik Budapesten a World Science Forum (WSF – Tudomány…
Tovább olvasom >A NAK kiemelt feladatának tekinti a kiskultúrás növénytermesztés támogatását
A hazai kiskultúrás növénytermesztés sikerében kiemelt szerepe van a hatóságokkal…
Tovább olvasom >Soil-X-Change találkozó a talajmegújító innovációs partnerségekért
November 13-án az Agrárközgazdasági Intézet Nkft. (AKI) és a közös…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >