Állami szupermarketlánc indul Bulgáriában – csak helyi termékekkel, alacsony árréssel

Kormányzati támogatással, minisztériumi felügyelet alatt

A bolgár parlament költségvetési bizottsága már jóvá is hagyta a DPS–New Beginning párt által kezdeményezett projektet. A 10 millió levás (kb. 5 millió eurós) kezdőtőkéből induló állami láncot a Földművelésügyi és Élelmiszerügyi Minisztérium felügyeli. A tervek szerint az üzletek főként alapvető élelmiszereket – kenyér, tejtermék, hús, zöldség-gyümölcs – árusítanak majd, mindezt legfeljebb 10 százalékos árréssel.

Az alacsony árazási modell célja nemcsak a fogyasztók tehermentesítése, hanem az is, hogy nyomást gyakoroljanak a kiskereskedelmi láncokra, amelyek a bolgár társadalomban egyre inkább a drágulás szimbólumaivá váltak.

Rövid ellátási lánc, hosszú távú célok

A boltok kizárólag bolgár termékeket kínálnának, lehetőleg közvetlenül a termelőktől. Ezzel lerövidülne az élelmiszer útja a termőföldtől a boltok polcáig, csökkennének a logisztikai költségek, és nőne a hazai mezőgazdaság értékesítési lehetősége.

A projektben fontos szerepet kap a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése is: a kisebb települések lakói gyakran drágábban jutnak hozzá alapvető élelmiszerekhez, mint a nagyvárosi fogyasztók. Az állami üzletlánc ezt az egyenlőtlenséget próbálná kiegyenlíteni.

Reakció a társadalmi elégedetlenségre

Bulgáriában egyre erősebb a lakossági ellenállás a multinacionális kereskedelmi láncokkal szemben, elsősorban az alapvető élelmiszerek megugró ára miatt. Az elmúlt hónapokban több spontán bojkottkampány is indult, amelyek az árak mesterséges felverését kritizálták.

Maya Manolova, a Rise Up.BG civil szervezet vezetője szerint a bojkott „erős eszköz a politikai nyomásgyakorlásra”, és segíthet abban, hogy a kormányzat rákényszerüljön a cselekvésre – például a jelenlegihez hasonló intézkedések meghozatalára.

Európai trend vagy keleti kísérlet?

Érdekesség, hogy Lengyelországban is felmerült egy hasonló állami élelmiszerlánc ötlete, bár ott a már meglévő ellátórendszerekre – például szövetkezeti boltokra – építették volna. Ez a terv azonban eddig nem vált valóra.

Bulgária viszont most konkrét lépéseket tesz egy állami kiskereskedelmi modell kiépítése felé, amely akár precedensértékű is lehet a régióban. Kérdés, hogy az állami bolthálózat miként tud majd versenyezni az erős és tapasztalt magánpiaci szereplőkkel – különösen logisztikai hatékonyság, árukínálat és szolgáltatási színvonal terén.

Új modell a láthatáron?

Bár a piacgazdaság logikája alapvetően az állami szerepvállalás csökkentését ösztönzi, a növekvő élelmiszerárak és a vásárlói bizalom csökkenése új típusú válaszokat hív életre. A bolgár kormány most azt teszteli, képes lehet-e egy állami szereplő stabilitást, árkontrollt és társadalmi igazságosságot vinni egy évtizedek óta a profitalapú működéshez szokott szektorba.

A kérdés már nem csak az, hogy megvalósul-e a projekt – hanem az is, hogy más országok követik-e a példát.