Állami menedzselést kapnak a hungarikumok

Jövő januártól már önálló, a költségvetésben biztosított több tízmilliárdos gazdálkodási kerettel rendelkező intézmény lehet a Magyar ÉrtékTár – Hungarikum Ház, ha a parlament ősszel elfogadja az erről szóló törvényt.

Sok éve használjuk a „hungarikum” kifejezést, de pontos, jogszabályszerű rögzítésével egyelőre adós a magyar törvényhozás. Valószínűleg csak őszig, mivel várhatóan ekkor kerül a képviselők elé az erről szóló jogszabálycsomag. Ha így lesz – mondta el munkatársunknak Birinyi József, a Parlamenti Hungarikum Munkacsoport vezetője –, akkor már januártól megkezdheti működését a csak Magyarországhoz (pontosabban, a jogalkotók megfogalmazása szerint: a Kárpát-medencéhez) köthető szellemi termékek, áruk, hagyományok összegyűjtésére, regisztrálására és állami „menedzselésére” létrehozott új önálló intézmény.

Pontos neve egyelőre nincs, a jogszabálytervezetben „Magyar ÉrtékTár – Hungarikum Házként” említik a szervezetet. Birinyi reményei szerint akár több tízmilliárd forint is juthat az új rendszer működtetésére évente. Az új szervezet várhatóan vagy a vidékfejlesztési tárca, vagy a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alatt működik majd.

Hogy pontosan mik is kerülhetnek be majd a nemzeti értékőrzés nagyon is kézzelfogható gazdasági előnyökkel járó „elit körébe”, az egyelőre nyitott kérdés Birinyi József szerint. Az intézmény formailag „nulláról” (lista nélkül) indul, bár az olyan, nemzetközileg is elfogadott, illetve európai oltalom alatt álló „márkák” esetében, mint például a makói hagyma, vagy éppen a szegedi szalámi, természetesen nem kérdéses, hogyan dönt majd – nyilván első határozataival – az erre hivatott Hungarikum Nemzeti Tanács. Új termékek, vagy eddig használt fogalmaink szerint nem „hungarikumként” kezelt termékek, szellemi produktumok esetén (erre példa lehet az üvegbeton, vagy akár a Kodály-féle zeneoktatási módszer is) szigorú szűrés következik majd, s csak ezután nyerhető el a kitüntető cím.  Az elképzelések szerint a Magyar ÉrtékTárba kerülő elemek nagyon komoly gazdasági előnyökhöz juttathatják majd tulajdonosaikat. Végső soron akár adókedvezményhez is, de ennél valószínűbb, hogy a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi pályázati források meghatározott részét – akár 20–40 százalékát is – a nemzeti értékek közé sorolt termékek fejlesztésére kell majd fordítani – írja a Népszabadság Online.