All in one

Miként változtatott korábbi hitelezési politikáján a Raiffeisen Bank? Egyáltalán milyen irányban változtak, változnak az ügyfelek igényei – erről kérdeztük a Raiffeisen Banknál Dercsényi György kisvállalati üzletágvezetőt.

A szűkülő üzleti hitelezés, a kereskedelmi bankok stagnáló aktivitása jellemezte az elmúlt 12 hónapot is. Ebben a helyzetben milyen hitelezési gyakorlatot folytat a Raiffeisen Bank? Mennyiben alakultak át a kockázatértékelések?

D. GY.: – A piacon a stabilizáció jelei látszódnak, a válság mélypontjához képest pozitív irányú elmozdulás tapasztalható, amelynek hatására a bankok lépéseket tesznek a hitelezési tevékenységük élénkítésére. A piacon érzékelhető, hogy a válság következményeként jelentősen megnőtt a cégek költségérzékenysége, melyet felismerve bankunknál kedvező kondíciókkal lehet hitelhez jutni, illetve folyószámlát vezetni az új Üzleti Energia Csomag keretében. Nagy kihívást jelent ugyanakkor a vállalkozások kockázati szempontból való értékelése. A mozgásteret ugyanis erősen befolyásolja, hogy a kisvállalkozások pénzügyi adatait vizsgálva az elmúlt évre vonatkozóan romló tendenciák mutatkoznak, mind az árbevétel, mind az eredményesség szempontjából.

A múltban jellemző volt, hogy a cégek nem a célnak megfelelően használták fel a hitelt, azaz folyószámla típusú hiteleiket nem likviditási gondjaik kezelésére fordították, hanem beruházásra, mely a visszafizetésben problémákat idézett elő. Ennek kapcsán a banki gyakorlat változott, hiszen részletesebben megvizsgáljuk, hogy mire kéri a vállalkozás a hitelt, és az adott célra a legmegfelelőbb hitelt tudjuk kínálni az ügyfélnek.

A válság miatt milyen új termékeket indítottak?

D. GY.: – Megfigyelhető, hogy az egyszerű, könnyen átlátható termékekre van igény. Ehhez kapcsolódóan vezettük be az Átalánydíjas számlacsomagot, amely kényelmes, tervezhető, átlátható, tiszta költségstruktúrájú terméket kínál. Az ügyfél fix havi díj fizetése ellenében egy meghatározott forgalomhatárig a főbb forint alapú tranzakcióit díjmentesen bonyolíthatja. A kkv-szegmensben kialakításra került egy rugalmas, ugyanakkor a látra szóló betétnél magasabb kamatot kínáló termék, a Kamathegyező megtakarítási számla.

A válságban a bank nagy figyelmet fordított a meglévő hitelportfóliójának kezelésére. A nehéz helyzetbe került és fizetési problémákkal küzdő ügyfeleknél lehetőséget teremtett a hitelek átstrukturálására. Ennek köszönhetően a jelenlegi hitelképességükhöz igazodó futamidővel és törlesztőrészletekkel tudják az ügyfelek a hiteleiket visszafizetni. A bank a megváltozott piaci viszonyokra reagálva az ügyféligényeknek megfelelő, egyszerűsített, érthető termékpalettával lépett a piacra. A kkv-k leginkább folyószámla/forgóeszközhitelt vagy beruházási hitelt vesznek fel. A kereskedelemben és a kisebb élelmiszer-ipari cégeknél is jelenleg a forgóeszközhitelek aránya jelentősebb, hiszen alapvetően ezen hitelek tudnak segíteni a felmerülő likviditási problémákon.

Bankunk elkötelezett az ügyféligényeknek megfelelő termékfejlesztésben, univerzális szolgáltatást kínálva ügyfeleinek, mind számla-, mind hiteloldalon, ezért a kis- és középvállalatoknak létrehozta az Üzleti Energia Csomagot, amelyben kedvező áron kínálja hitel- és számlavezetési termékeit.

A magyar vállalkozások sokszor panaszkodnak a magas kamatokra és a szűkös hitelkínálatra. Önök szerint mennyiben jogos ez a kritika?

D. GY.: – A válság hatására egyrészt megnőtt a forráshoz jutás költsége, másrészt a megnövekvő kockázati költségek is érvényesültek az árban. Korábban ugyanakkor a kkv-finanszírozásban nem számított elsődleges tényezőnek az ár, ám a válság hatására a kisvállalkozások költségérzékenysége megnőtt, a banki költségek tekintetében is.

A Raiffeisen Bank az átláthatóság és érthetőség miatt ebben az évben az alapkamathoz kötött árazást a Bubor alapú árazásra cserélte. A vállalkozások ezt jobban nyomon tudják követni és érzékelik a forrás költségét, ezáltal a hitelhez jutásuk árát is. Mindezeket megkönnyítendő egy úgynevezett „all in” mutató is használatban van, amely megmutatja a vállalkozónak, hogy mennyibe kerül neki a hitel éves szinten.

Milyen gazdaságfejlesztő, vállalkozásélénkítő lépések segíthetnék a hitelezési piac talpra állását?

D. GY.: – Ahhoz, hogy a hitelek olcsóbbak legyenek és kiegyensúlyozott legyen a hitelezés, fontos lenne, hogy Magyarország pénzpiaci megítélése jelentősen javuljon, vagyis kiegyensúlyozottá váljon a gazdaság. Az árfolyam- és az országkockázat stabilizációja meghatározó lehet, hiszen a hitelek árában előbb-utóbb megjelenik a forrásköltség.