Megjelent a Magyar Közlönyben az a jogszabály, amely a készpénzes fizetéshez való jogot az Alaptörvényben rögzíti, és kötelezővé teszi a kereskedők számára, hogy vásárlóik számára elérhetővé tegyék ezt a fizetési módot. A döntés komoly vitákat váltott ki: míg a jogalkotók a lakosság pénzügyi szabadságát hangsúlyozzák, a kereskedelmi szektor jelentős részében a digitalizáció lelassításától és versenyhátránytól tartanak – mutat rá a Pénzcentrum.
Mindenkinek jár a készpénzes fizetés?
A most kihirdetett szabályozás értelmében a vállalkozások kötelesek biztosítani, hogy a vásárlók – ha igénylik – készpénzzel is fizethessenek. Ennek módja többféle lehet: a boltban, egy kijelölt értékesítési ponton, automatán vagy akár utánvéttel is teljesíthető a kötelezettség. A készpénzes fizetést emellett sárga csekkes vagy számlára történő befizetéssel is elfogadhatónak tekintik.
A rendelkezés alól kivételt jelentenek az online előfizetések (pl. digitális tartalomszolgáltatók), a határon átnyúló online értékesítések (pl. Netflix, Spotify), valamint az automatizált, készpénzmentes boltok.
Az OKSZ bírál: irreális elvárás a kereskedőkkel szemben
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) határozott kritikával illette az új szabályozást. Szerintük a rendelkezés olyan értékesítési csatornákra is kiterjeszti a készpénzhasználat kötelezettségét, ahol a gyakorlatban se kereslet, se technikai lehetőség nincs annak teljesítésére.
Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára arra figyelmeztetett: az automaták, önkiszolgáló boltok, csomagautomaták esetében a készpénz bevezetése technológiailag gyakorlatilag megoldhatatlan vagy hatalmas átalakítási költséggel járna. A szövetség attól tart, hogy ez több szolgáltatás megszűnéséhez vezethetne, különösen a kisebb vállalkozásoknál.
Többletköltség, versenyhátrány, visszalépés
A szövetség szerint a készpénzes fizetés kötelezővé tétele nemcsak életszerűtlen, hanem jelentős többletköltséget is ró a hazai kereskedőkre – miközben a külföldi, digitális platformokat nem érinti, így tovább növeli a hazai vállalkozások versenyhátrányát. Emellett az OKSZ szerint a készpénzes fizetés logisztikai és biztonsági szempontból is kihívást jelenthet, különösen házhozszállítás esetén, ahol a digitalizált megoldások biztonságosabbak és hatékonyabbak.
A szervezet úgy véli, hogy a vásárlói igények ma már elsősorban az elektronikus fizetés irányába mutatnak, különösen a fiatalabb korosztályban és a városi területeken. Az új szabályozás szerintük nem veszi figyelembe ezeket a fogyasztói szokásokat, és visszalépést jelent a digitális kereskedelem fejlődésében.
Mi jöhet most?
A készpénzhasználat alkotmányos védelme hosszú távon befolyásolhatja a hazai kereskedelmi szektor működését – különösen a digitalizáció előrehaladásának ütemét. Az OKSZ a szabályozás felülvizsgálatát kéri, hogy elkerülhetők legyenek a versenyhátrányok, a szolgáltatások visszaszorulása és az ellátásbiztonság megingása.
Egyelőre kérdéses, hogy a törvény hatályba lépésével milyen gyakorlati lépésekre kényszerülnek majd a cégek, különösen az online kereskedelem, a logisztikai szolgáltatók és a technológiaintenzív kiskereskedelem szereplői. Ami biztos: a készpénzmentes jövő útjába most új, jogi akadály került.
