Alig nőttek az élelmiszerárak, jóval többe kerül viszont a szeszes ital és a dohányáru
A fogyasztói árak novemberben 0,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, az előző hónaphoz, októberhez képest 0,1 százalékkal csökkentek – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 0,9 százalékos éves infláció megegyezik az előző havi adattal, a fogyasztói árak havi csökkenése pedig 0,3 százalékos volt októberben. Novemberről 0,4 százalékos szezonálisan kiigazított havi és 3,5 százalékos éves összevetésű maginflációt jelentett a KSH, mindkét mutató nőtt az októberi 0,1, illetve 3,4 százalékhoz képest.
A szerdai adatismertetés előtt a legtöbb londoni befektetési és elemzőház stagnáló, illetve a 0,9 százalékos októberi tizenkét havi ütemtől néhány tizeddel lefelé vagy felfelé eltérő éves inflációt jósolt a novemberre, és azzal számol, hogy a háztartási közműszolgáltatások novemberi díjcsökkentése decemberben és januárban jelenik meg teljes mértékben a fogyasztói árakban.
Idén novemberben 2013. októberéhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek.
Az átlagnál nagyobb mértékben, 1,4 százalékkal csökkent a háztartási energia ára. Azonban a vezetékes gáz és az elektromos energia árának novemberi 10 százalékos csökkentése majd csak a decemberi, míg a távfűtésé a november-januári árindexben jelenik meg. Ennek oka, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően az árváltozás akkor kerül kimutatásra a hazai fogyasztóiár-indexben, amikor a háztartásoknak az új árat tartalmazó számlát ki kell egyenlíteniük. Októberrel összehasonlítva 8,5 százalékkal csökkent a távfűtés, 0,2 százalékkal az áram és 1,0 százalékkal a vezetékes gáz ára.
Az élelmiszerárak az átlaggal megegyezően, szintén 0,1 százalékkal mérséklődtek. Árcsökkenés volt megfigyelhető az étolaj (4,9 százalék), a liszt (4,8 százalék), a cukor és az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldségek, gyümölcsök (2,1-2,1 százalék), valamint a sertéshús (1,7 százalék) esetében – írta közleményében a KSH.
A múlt hónapban növekedett a sajt (2 százalék), a száraztészta (1,6 százalék) és a tej (1 százalék), valamint a szeszes italok, és a dohányáruk (1 százalék) ára. Szintén áremelkedés volt a ruházati cikkek körében (0,8 százalék), főleg a szezonváltás következtében. A szolgáltatások esetében kismértékű drágulás volt megfigyelhető (0,2 százalék).
Az egyéb cikkek körében (lakás, háztartás- és testápolási cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, kulturális cikkek) átlagosan 0,5 százalékkal csökkentek az árak, ezen belül az üzemanyagokért 1,9 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
A tartós fogyasztási cikkek árai 0,1 százalékkal mentek lejjebb.
Egy év alatt, azaz 2012. novemberéhez viszonyítva az élelmiszerárak az átlagosnál kisebb mértékben, 0,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül nőtt a sajt (8,2 százalék), a tej (6 százalék) és a sertéshús ára (2,2 százalék). Árcsökkenés következett be viszont a liszt (17,6 százalék), a tojás (13,7 százalék), valamint a cukor (11,5 százalék) esetében.
Az átlagosnál nagyobb mértékben, 10,6 százalékkal emelkedtek a szeszes italok, dohányáruk árai. Ezen belül 18,4 százalékkal drágultak a dohányáruk, 9,2 százalékkal a borok és 1,2 százalékkal tömény italok.
A szolgáltatások esetében, 4 százalékos emelkedéssel, szintén átlag feletti volt az árnövekedés, de ezen belül a víz-, a csatorna- és a szemétszállítás díja átlagosan 11 százalékkal csökkent, míg a helyi tömegközlekedés 4,9 százalékkal került többe.
A tartós fogyasztási cikkek átlagosan 1,8 százalékkal, a ruházkodási cikkekért 1,2 százalékkal, az egyéb cikkekért 0,4 százalékkal kellett kevesebb fizetni. Ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 2,7 százalékkal csökkent.
A háztartási energia esetében 10,3 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető, a kategórián belül a távfűtés ára 17,7 százalékkal, a gáz ára 10,9 százalékkal, az elektromos energia ára 10,3 százalékkal csökkent 12 hónap alatt.
Az Európai Unió 28 tagországában 2013. októberében a fogyasztói árak a harmonizált előzetes adatok szerint átlagosan 0,9 százalékkal voltak magasabbak, mint 2012. októberében. A legkisebb árváltozás Görögországban (-1,9 százalék) és Bulgáriában (-1,1 százalék), a legnagyobb az Egyesült Királyságban és Észtországban (2,2-2,2 százalék) volt. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Nehéz helyzetben a sertéshúságazat: emelkedő költségek, csökkenő fogyasztás és átalakuló szokások
Évek óta kihívásokkal néz szembe a hazai és az uniós…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >