AKI: Változó árszínvonal

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) folyamatosan nyomon követi, és a rendszeres kiadványaiban közreadja a világ mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek piacainak tendenciáit.

A legutóbbi piaci jelentésből kiderül, hogy a világ folyó gazdasági évi rozsfelhasználását változatlanul 16,6 millió tonnára becsülik az elemzők, amely várhatóan az ipari (bioüzemanyag-gyártás) és az étkezési célú felhasználás irányába tolódik el. Az EU-28 a kieső termést előreláthatóan a külpiacairól – elsősorban Oroszországból – pótolja. A NAK adatai szerint Magyarországon az előirányzott 35,5 ezer hektár termőterület 39 százalékán takarították be a rozst 2014. július 21-ig, ez összesen 41 ezer tonna termést jelent 2,97 tonna/hektár termésátlag mellett.

***

A Budapesti Nagybani Piacon a 31. héten az előző héthez képest 3,5 százalékot növekedett az importgyümölcsök ára. Az őszibarack ára 51, míg a nektariné 68 százalékkal emelkedett. Az olasz import Idared almáért 250 forintot kellett fizetni kilónként, a Starking és a Golden – melyek szintén Olaszországból kerültek hazánkba – 300 forintos áron kerültek értékesítésre. Így összességében elmondhatjuk, hogy az almaárak minimálisan növekedtek az előző héthez képest. A Lengyelországból importált meggyért 280 forintot kellett fizetnie a vásárlóknak. A fehér és a piros csemegeszőlő ára is egyaránt növekedést mutatott, 696–755 forintba kerültek.

***

Az OECD-FAO hosszú távú előrejelzése alapján a világ baromfihús-termelése 26,7 százalékkal emelkedhet 2023-ra a 2011–2013 közötti időszak átlagához viszonyítva, 2023-ban várhatóan eléri a 134,5 millió tonnát. Az Európai Bizottság adatai alapján 2014 első harminc hetében mázsánként 193,9 euró volt az egész csirke uniós átlagára, ami egy százalékkal maradt el az előző év azonos időszakának árszintjétől. Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára kilónként 275,69 forint, 7,5 százalékkal volt alacsonyabb 2014 első harminc hetében az egy évvel korábbinál.

Az OECD-FAO hosszú távú előrejelzése szerint a világpiacon a sertéshús ára várhatóan magas szinten marad 2023-ig a magas takarmányköltségek és a folyamatosan emelkedő inputköltségek (energia, munkaerő, víz) miatt. A szakértők a világ sertéshústermelésének 14,8 százalékos emelkedését prognosztizálják 2023-ra a 2011–2013 közötti időszak átlagához viszonyítva. A prognózis szerint az EU sertéshústermelése 2,8 százalékkal nő a 2023-ig terjedő időszakban. Az export csaknem 12 százalékkal emelkedik, azonban az erős euró, a magas olajárak és a szigorúbb állatjóléti követelmények miatt a magasabb termelési költségek nehezítik az uniós sertéshús nemzetközi piacon történő értékesítését.