Aki válaszol

Máhr András szakállamtitkár, FVMA bortörvény 24/A. §-a nyomán fizetendő, a bor forgalomba hozatali járulék összegével kapcsolatban számos termelői kifogás látott napvilágot az elmúlt időszakban. E kifogások jelentős része arra hívta fel a figyelmet, hogy a járulék összege egységes volta miatt aránytalanul nagy terhet jelent az alacsonyabb árú borok termelői számára.
Az észrevétel elfogadható, azonban a járuléknak a kritikák által érték alapúvá tételétől több buktató miatt is érdemes volt eltekintenünk. A gyakorlati nehézségek (ki fizesse meg, milyen ár legyen az alapja, hogyan lehet behajtani) mellett nem szabad elfeledkezni az elvi akadályokról sem, melyek közül a legnagyobb a következő: a borok ára minden esetben egy, a termelő és a kereskedő, valamint a fogyasztó között lezajló alku folyamatának az eredménye.
A bor forgalomba hozatali járulék megfizetésének ezért egy új elvét javasoltuk a szakmai szervezetek részére, a használatarányos fizetés elvét.
A közösségi bormarketing kiadásai jelenleg két célra fordítódnak: általános és regionális célra. Az általános bormarketing a borfogyasztás növelését célozza, a regionális intézkedésekből nagyrészt a földrajzi árujelzőt viselő borok profitálnak.
Minisztériumunk eredeti javaslata az eddig minősítési kategóriától függetlenül, egységesen 8 Ft/literben megállapított bor forgalomba hozatali járulék összegét differenciált módon állapította meg, a járulékot két részre bontva:
• ellenőrzési járulékrészre, ennek értéke: 3,20 Ft/liter, valamint
• marketing-járulékrészre, melynek mértéke:
• OEM borok esetén: 8,10 F t/liter,
• OFJ borok esetén: 4,00 Ft/liter,
• FN borok esetén: 1,40 Ft/liter.
A szakmai szervezetek, különösen a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elvetette e két elv alkalmazását, és a differenciálást a következőképpen javasolták véghez vinni:
• OEM borok esetén: 10 Ft/liter,
• OFJ borok esetén: 5 Ft/liter,
• FN borok esetén: 5 Ft/liter.
A HNT javaslata szerint a két felhasználási cél között a járulékbevétel tömegét kell elosztani, az eddigiekben is alkalmazott 60/40 arányban.
Minisztériumunk a HNT javaslatát kis változtatással beépítette a bortörvény-módosítás tervezetébe. Mivel mindenképpen biztosítani kívántuk az ellenőr- zésekre fordítható keret változatlanságát, ezért a HNT által javasolt összegeket két részre bontottuk, egy egységes, 3,20 Ft/literes ellenőrzési járulékrészre, illetve egy minősítési kategóriánként változó összegű (1,80, illetve 6,80 Ft/liter) marketing-járulékrészre.
A bortörvény tárgyalását az Országgyűlés áprilisban kezdte meg. A szakmai szervezetek a HNT vezetésével megkeresték a Mezőgazdasági Bizottság tagjait, és javaslatot tettek az előterjesztett törvényjavaslat vonatkozó részeinek módosítására. Ezt követően a Mezőgazdasági Bizottság képviselői indítványra a bor forgalomba hozatali járulék felosztásának szabályait – a képviselők teljes támogatásával – módosította.
Így a Nemes Richárd úr által feltett kérdés is módosult. A jövőben a bor forgalomba hozatali járulékának bevételtömegéből bormarketingre fordítható összeg változását nehéz pontosan megállapítani, mivel az EU borreformja következtében átalakuló minősítési kategóriák között súlyponteltolódás várható, amelynek mértékét jelenleg nem áll módunkban megbecsülni.
A minisztérium javaslatának kialakításakor használt modell alkalmazásával, és azt feltételezve, hogy a minősítési kategóriák közötti mennyiségi arányok változatlanok maradnak, az elméletileg beszedhető járuléktömeg összege a képviselői javaslat elfogadásával valamelyest csökken.
A szakmai szervezetekkel teljes egyetértésben kialakított Nemzeti Borítékban a 2012/13. borpiaci évtől kezdődően szerepel a harmadik országokban folytatott promóciós tevékenység támogatása, évente 1 millió eurós mértékben.

Pár­be­széd ro­va­tunk fő cél­ja, hogy ak­tu­á­lis eseményekről kér­dez­zék a szak­ma ne­ves kép­vi­se­lői egy­mást. A kö­vet­ke­ző szám­ban Máhr András te­szi fel kér­dé­sét.