Magazin: Akció/Újratervezés

Vendégszerző:
Dr. Straubinger Zsófia
ügyvéd, irodai tag
Réti, Várszegi és Társai
Ügyvédi Iroda PwC Legal

Az új szabályozás jelentős mértékben átírja a vállalkozások promóciós gyakorlatát azzal a céllal, hogy az átláthatóság jegyében megakadályozza, hogy a kereskedők mesterségesen felemeljék a referenciaárakat és megtévesszék a fogyasztókat az akció mértékével összefüggésben.

Az előző 30 nap legalacsonyabb ára lesz az alap

Vendégszerző:
Dr. Szűcs László
ügyvéd, irodai tag
Réti, Várszegi és Társai
Ügyvédi Iroda PwC Legal

Az új szabályok szerint az árcsökkentés bejelentése esetében meg kell jelölni a korábbi, a vállalkozás által az árcsökkentést megelőzően meghatározott ideig alkalmazott árat. A korábbi ár pedig a vállalkozás által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelent, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés-alkalmazást megelőző 30 nap. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a vállalkozás árcsökkentést kommunikál, úgy az árcsökkentés alapja az a legalacsonyabb ár lesz, amelyet a vállalkozás az árcsökkentést megelőző legalább 30 napos időtartamban alkalmazott.

Az új szabályokat minden olyan kereskedelmi vállalkozásnak alkalmazni kell, amely a jogszabály hatálya alá tartozó termékeket vagy szolgáltatásokat értékesít, ideértve többek között a Magyarország területén vagy területére értékesítő webáruházakat is. A szabályozás arra a kereskedőre vonatkozik, aki kereskedelmi vagy szakmai tevékenységi körébe tartozó termékeket ad el vagy ilyen árut eladásra kínál és aki a fogyasztóval kötött szerződés tényleges szerződő fele. A szabályozás tehát vonatkozik az áruk eladójára, ideértve többek között a közvetítőket és az online piactereket igénybe vevő eladókat is.

Az árkommunikáció új szabályai nem alkalmazandóak a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre. Bár a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékek kategóriájának pontos definíciója továbbra is vitatott, a módosított irányelvet átültető nemzeti jogszabály kihirdetésekor a jogalkotó képviselője részéről elhangzott, hogy az említettek az élelmiszerek vonatkozásában jelentenek kivételt a szabályozás alól. Amennyiben a nem élelmiszertermékek porfólióját vizsgáljuk, úgy álláspontunk szerint egy objektív minőségmegőrzési idővel rendelkező termék minőségmegőrzési idejének végéhez közeledve továbbra is lehetőség van a korábbi ár feltüntetésének mellőzésére és árengedmény alkalmazására.

Ha nem „szokásos”, el kell magyarázni

Az új szabály ugyan május 28-án lép hatályba, azonban amennyiben a 30 napos referencia-időszak logikáját értelmezzük, a gyakorlatban úgy látjuk, hogy már lényegében áprilisban figyelni kell az új szabályokra, és az egyes akciók tervezése során már ekkor meg kell felelni az új szabályozási logikának.

Célszerű egyértelművé tenni, hogy az új szabályozás kizárólag az árbejelentésekre vonatkozik. Amennyiben a csökkentett árat a vállalkozás külön bejelentés nélkül alkalmazza, úgy nem kell a korábbi árat feltüntetnie, és a referenciaidőszakra sem kell figyelemmel lennie.

Az árcsökkentés bejelentésén minden olyan jellegű kommunikációt érteni kell, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy az adott termék ára megváltozott. Ez lehet egy „akció” elnevezés, de lehetséges, hogy egységes címkék, wobblerek vagy egyéb figyelemfelhívó eszközök, valamint ezek virtuális megfelelői, illetve reklámkommunikációs eszközök hívják fel a figyelmet arra, hogy az adott termék ára csökkent. Amennyiben a vállalkozás a kommunikációja során nem a „szokásos” elnevezéseket kívánja használni, úgy célszerű az értékesítéshez kapcsolódó általános szerződési feltételekben vagy más a vásárlók számára elérhető dokumentumban pontos magyarázatot biztosítani arra vonatkozóan, hogy mi rejlik a „tartósan alacsony ár” vagy a „cégünk ajánlata” promóciós célzatú kifejezések mögött. Hangsúlyozzuk, hogy az említett új árazási szabályokon kívül természetesen a jövőben is meg kell felelni valamennyi fogyasztóvédelmi szabálynak.

A referencia-időszak meghatározásakor a jogszabály legalább 30 napos periódust ír elő a korábbi ár meghatározásával kapcsolatban. A vállalkozás azonban dönthet úgy, hogy nem egy 30 napos, hanem egy annál hosszabb időtartamot határoz meg a korábbi árak kialakítása során. Amennyiben tehát a vállalkozás egy magasabb árhoz képest alacsonyabb áron kívánja értékesíteni valamely termékét, és egyébként ezt bejelenti a fogyasztók számára, úgy nem szükséges 30 naponként vizsgálni a korábbi árat, hanem tartósan is lehet egy adott alacsonyabb áron értékesíteni a terméket. Fontosnak tartjuk azonban kiemelni, hogy a vásárlók tisztában legyenek azzal, hogy az adott kereskedő által alkalmazott korábbi árak alatt pontosan milyen időtartamot kell érteniük. Mindez tehát további tájékoztatási kötelezettséget ró a kereskedőkre.

A korábbi ár kommunikációja során nem kell feltüntetni az árcímkén, hogy a korábbi ár milyen időpontban érvényes árat jelentett, azonban bármely ellenőrzés során a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy mi az a referenciaár, amihez képest az engedményes árat meghatározta, továbbá, hogy figyelemmel volt a legalább 30 napos korábbi ár kapcsán előírt szabályra.

Az új szabályokat az árkedvezmény valamennyi típusánál alkalmazni kell, így abban az esetben is, ha nem konkrét százalékos árengedmény kerül kommunikálásra, hanem egyéb módon jut a vásárló kedvezményhez (egyet fizet, kettőt kap vagy két termék esetében jelentős árcsökkenés van a második termékre).

Bizonyos promóciótípusok kivételek

Szükséges megemlíteni, hogy vannak olyan típusú promóciók, amelyekre az új szabályozás nem vonatkozik.

Így például főszabály szerint nem kell azt alkalmazni vásárlói hűségprogramokra (és ahhoz kapcsolódó kedvezménykártyákra vagy utalványokra), amelyek az eladó összes termékére vonatkozó kedvezményt biztosítanak. Szintén nem vonatkoznak az új szabályok a személyre szabott árkedvezményekre. Ilyen lehet tipikusan az az esetkör, amikor a vásárló korábbi vásárlása alapján kap egy meghatározott kedvezményt. Szintén ez utóbbihoz kapcsolható az a kedvezmény is, amikor profilozás alapján dönt úgy a kereskedő, hogy egy meghatározott, vagy egy nagyon kis csoport részére a korábbi vásárlás termékportfóliója vagy egyéb körülmény figyelembevételével egyedi kedvezményt biztosít.

Ezt a szigorú szabályt nem lehet kiterjesztően értelmezni, ebből eredően nem lehet kivételt alkalmazni azokra az árcsökkentési akciókra, amelyeket már nem személyre szabottan, hanem általában hirdetnek meg a fogyasztók részére, még abban az esetben sem, ha a fogyasztóknak ehhez meghatározott feltételt kell teljesíteniük.

Az új szabályok értelemszerűen nem alkalmazandók arra az esetre, amikor a vállalkozás egy termék esetében bevezető árat alkalmaz, hiszen nincsen olyan korábbi időszak, amihez képest a bevezető ár kommunikálható.

A transzparencia jegyében

Végezetül megemlítjük, hogy az új szabályok bevezetésekor célszerű a kereskedőnek a teljes marketingstratégiáját átgondolni. A fogyasztóvédelmet érintően ugyanis számos egyéb jogszabálymódosításra kell számítani. Többek között, módosulnak a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló szabályok, kiegészülnek például az ún. „feketelistás magatartások” további tiltott magatartásokkal.

Az új szabályok egyértelműen „a fogyasztó felé fennálló transzparens kommunikáció” kötelezettségéhez kapcsolódnak. Ennek egyik példája az online térben az árukiemelés kérdésköre. Az új szabályok szerint feketelistára kerül „a keresési eredmények megadása a fogyasztó online keresési lekérdezése alapján, anélkül, hogy egyértelműen felfednék a fizetett hirdetéseket vagy a kifejezetten a termékeknek a keresési eredmények közötti magasabb rangsorolását célzó fizetést”.

Az árak feltüntetésével kapcsolatosan egyébként is célszerű az általános szerződési feltételeket, továbbá a fogyasztó számára adott egyéb tájékoztatásokat ismételten átgondolni, és olyan fogalmakat, mint az „rangsorolás”, a „korábbi ár”, a „tartósan alacsony ár” részletesen definiálni. Fontos, hogy a fogyasztó az árképzés lényeges körülményeiről megfelelő tájékoztatást kapjon annak érdekében, hogy megalapozottan tudjon döntést hozni.

A marketinggyakorlat, illetve akciók újratervezése így nem csupán a kereskedőknek és marketingszakembereknek, hanem a háttérdokumentumokat kidolgozó, például jogász munkatársaknak is feladatot jelent. //