A kukorica odalett, alma nem is volt
Több évtizede nem volt akkora aszály Magyarországon, mint az idei, sorra dőlnek meg a negatív vízszintrekordok, a Tiszántúl tele van elszáradt szántókkal és a gyümölcstermés is érezhetően gyengébb a korábbi évekhez képest.
Abban alapvetően semmi furcsa nincsen, hogy itthon száraz a nyár, az idei év azért extrém, mert április óta – a Dunántúl kivételével – egészen augusztus végéig nem esett eső. Ráadásul a szokásosnál melegebb is van. A problémák azonban már jóval korábban kezdődtek: Apáti Ferenc, a FruitVeB zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet elnöke szerint nem néhány hónapos, hanem egyéves csapadékdeficitről beszélünk, hiszen a tavalyi száraz nyár után ősszel és télen is kevés csapadék hullott.
Nem mindenen segít az öntözés
A hazai zöldségültetvények 80 százalékát öntözik, ez az arány a gyümölcsök esetében mindössze 25 százalék körül van, a szántóföldi növényeket pedig hagyományosan nem szokás locsolni, mert a talajból szívják fel a szükséges vizet. Öntözésfejlesztésre ugyan vannak állami támogatások, de ez gyakorlatilag csak a zöldségek esetében jelent megoldást. A szántóföldeknek és a gyümölcsfáknak ugyanis akkora a vízigényük, hogy ahhoz szakemberek szerint a vízgazdálkodás újragondolására, a meglévő csatornák felduzzasztására lenne szükség.
