Agrometeorológia: a növények szenvednek a szárazságtól, a forróság csak lassan enyhül

A napraforgó- és a kukoricaállományok egyre nagyobb arányban a növényszáradás fázisába léptek (Fotó: Pixabay)

Azt írták, a mögöttünk álló egy hétben egyre melegebb, nagyrészt száraz volt az idő. A Dunántúlon, illetve helyenként a Duna-Tisza közén és a keleti határ mentén záporok, zivatarok előfordultak, az előbbi országrész északi tájain összességében többfelé 5-20 millimétert mértek, míg máshol jellemzően 10 milliméternél is kevesebb hullott. A Tiszántúl jelentős része és az Északi-középhegység térsége ugyanakkor teljesen szárazon maradt.

A sokéves átlaghoz képest 20-60 milliméterrel kevesebb csapadék hullott

A felső talajréteg az ország középső tájain, a talaj felső egy méteres rétege az ország túlnyomó részén kritikusan száraz, nagyfokú vagy súlyos aszály tapasztalható az ország túlnyomó részén, a Dunántúl nyugati tájai és az északkeleti országrész kivételével.

A vegetáció bő két héttel előrébb jár a fejlődésben a szokásosnál, amihez a szántóföldi kultúráknál még az aszály is hozzátesz a kényszerérés miatt

A napraforgó- és a kukoricaállományok egyre nagyobb arányban a növényszáradás fázisába léptek. Az elemzés szerint a 2022-es rendkívüli aszálynál jobb a helyzet, de az ideálistól nagyon messze vannak az állományok. A legfrissebb, július végére vonatkozó, a felszín „zöldességét” mutató vegetációs index értéke az évszaknak megfelelően még magas, de egyre csökken. Az erdők kivételével a természetes vegetáció gyors ütemben veszít zöld tömegéből, és szántóföldi növények is száradni kezdtek. A természetes száradást a nagyrészt száraz időjárás tovább gyorsította.

MTI