Agrárszektor: ezért van óriási lemaradásban a magyar mezőgazdaság

A kukoricatermesztés egyre nagyobb kockázatot hordoz magában (Fotó: Pixabay)

A szakemberek egyben kifejtették, hogy miért nem annyira jövedelmező ma már kukoricát termeszteni Magyarországon. Zábrák Gergely (Hungrana Kft.) az előadás során elmondta, hogy Ukrajna magas agrárpotenciállal bír még a háború ellenére is, és ez a jövőben is így lesz. A háború után pedig ez csak fokozódni fog. Inkább az a kérdés, hogy az adott évben milyen terméseket tudnak lehozni, milyen exportvolumenekkel tudnak majd jelentkezni a piacon. A napraforgó, búza és a kukorica meg fog maradni a portfóliójukban, mint döntő tényező, ebben nem látni érdemi változást. A növénytermesztési struktúrájuk nem sokkal tér el a magyartól, csak éppen más szerekkel, műtrágyával érik el az eredményeket, náluk sokkal lazábbak a szabályok. Fórián Zoltán (Erste Bank) szerint fontos kérdés, hogy vetésszerkezetük fog-e, és ha igen, milyen irányba fog változni. Mint fogalmazott, változások biztos, hogy lesznek, de mindig is tömegcikk-előállítók lesznek.

Ömlik be az import az EU-ba

Az EU-t egyre nagyobb mértékben „találják meg” olyan termékek, amik eddig belső előállításban voltak. Ilyen például a csemegekukorica, a méz vagy éppen a kacsahús. Ezek mind külső forrásokból kezdtek el beáramlani, amik sajnos struktúrákat borítanak fel. Nagyon át kell gondolni minden termelést, hiszen nagyon nagy kockázatok vannak ezen az oldalon. – emelte ki Fórián Zoltán. Mindezzel Zsarnóci Csaba (OTP Bank) is egyetértett, majd hozzátette, ha az EU a saját piacát védi, az árhatások akkor is begyűrűznek, ezeket nem lehet kivédeni. Zábrák Gergely az előadás során kitért arra is, hogy rövid távon a kereslet és a kínálat kevésbé alakítja az árakat. A fundamentumokban pedig ez is hozhat változásokat. A szakember még egy fontos dologra hívta fel a figyelmet: a hírek keretezése kulcsfontosságú lett. Mindezt azzal indokolta, hogy ha valamit fel tud fújni a média, például egy erős címmel, az még a befektetőket is befolyásolhatja a piacon.

Mégsem olyan nyerő a kukorica?

Azt látjuk, hogy a kukoricatermesztés egyre nagyobb kockázatot hordoz magában. Ez az a növény, ami egy rossz évben hektáronként tud hozni 1-2 tonnát, jó évben meg akár 12 tonnát is. Más növényeknél nincsenek ekkora kiugrások. Ráadásul az árak is hektikusak, óriási lehet a volatilitás két év leforgása alatt. Ezek olyan kockázatok, amiket, ha nem kezelnek, olyan kitettségük lesz a piacon, hogy el fognak vérezni a termelők, akár még a nagyobb vállalatok is. – vélekedett Zábrák Gergely. Zsarnóci Csaba szerint a generációváltás is kulcskérdés, hiszen nem lehet mindent úgy csinálni már, ahogyan nagyapáink csinálták. Ezzel a hozzáállással szakítani kell. Fórián Zoltán úgy véli, a magyar agráriumban az is problémát okoz, hogy a legtöbb termelő csak a „tipikus” szántóföldi növényeket akarta termeszteni, ez pedig oda vezetett, hogy ha ma valaki valamilyen más növényt termesztene, egyszerűen nincsenek hozzá fellelhető adatok. Ezeket a struktúrákat újjá vagy éppen fel kell építeni. A kérdés már csak az, hogy hogyan? Egy biztos: a gazdák ezeket egyedül nem fogják tudni kitalálni. – Itthon ez a fajta stratégia hiányzik. Nem látok olyan irányokat, amik egyértelműen abba az irányba mutatnának, hogy a hazai mezőgazdaságnak 10 év múlva ide, eddig a pontig el kell jutnia. Nagyon lemaradtunk, ez nem kérdés. Legyünk hatékonyabbak, fejlettebbek, persze. De ez sem kézzel fogható dolog. Ég és föld a mezőgazdaságunk másokhoz képest. Együtt kellene működnünk, akár közösen összefogni, hiszen csak így lehet ténylegesen fejlődni és irányokat meghatározni. Mindehhez kormányzati támogatásra is szükség lenne. – mondta Zábrák Gergely.

agrarszektor.hu