A magas feldolgozottságú termékek növelhetik a magyar agrárexportot

Bár a magyar agrár-külkereskedelem sikeres, mérlege 2016-ban mintegy 3 milliárd eurós többlet volt, az ország még továbbra sem használja ki agroökológiai potenciálját. Ehhez a magasabb feldolgozottságú termékek exportsúlyának növelésére, kiterjedt exportfinanszírozásra, -hitelezésre és a releváns piaci információkra van szükség az OTP agrárszakértői szerint.

Az MTI-hez eljuttatott elemzésükben felidézik: a magyar agrár-külkereskedelem exportteljesítménye 2010-2012 között meredeken nőtt; 2012-ben már meghaladta a 8 milliárd eurót. A 2014-es enyhe gyengülést követően 2016-ra a kivitel értéke elérte a 8,037 milliárd eurót. A 2010-2012-es időszakban az élelmiszerimport mérsékeltebben növekedett az élelmiszerexportnál, és 2012-ben elérte a 3,6 milliárd eurót. A pozitív egyenleg 2013-tól kezdve folyamatosan csökkent, és 2016-ban már „csak” 2,9 milliárd euró körül alakult.
Az élelmiszer-külkereskedelem többlete Magyarország külkereskedelmi aktívumának mintegy 30 százalékát teszi ki, legfontosabb termékcsoportjai pedig a gabonafélék (15 százalék), a húsfélék (13 százalék) és az állati takarmányok (10 százalék).
Ez az export-termékszerkezet komoly gátja lehet a célpiacok sikeres diverzifikációjának, az olcsó, feldolgozatlan termékeket ugyanis csak viszonylag kis távolságra lehet szállítani -írták. Megjegyezték azt is, hogy e termékek magas aránya növeli a kiszolgáltatottságot, hiszen az ilyen homogén termékek beszállítója bármikor könnyen lecserélhető. Ezzel párhuzamosan az importban a másodlagosan feldolgozott termékek súlya a meghatározó – olvasható az otpagrar.hu weboldalon megtalálható a témában összeállított hosszabb tanulmányban.
A magyar élelmiszergazdaságnak a nyugat-balkáni térségben vannak a legnagyobb potenciális piacbővítési lehetőségei. Ezt magyarázza a viszonylag kis szállítási távolság, a hasonló fogyasztói ízlés, valamint az, hogy az itt található országok szinte kivétel nélkül nettó élelmiszerimportőrök és középtávon csatlakozni fognak az Európai Unióhoz. Általános tapasztalat ugyanis, hogy az unióhoz csatlakozó országok esetében jelentősen nő a tagországi import, amit Magyarországnak ki kellene használnia – állapították meg OTP agrárszakértői.
Az új piacok kínálta lehetőségek kiaknázása azonban csak a megfelelő finanszírozási háttér biztosításával lehetséges a hazai agrárvállalatok számára. Az exportfinanszírozás és -hitelezés az exportösztönzés és -támogatás egyik legfontosabb eszköze, amelybe a pénzintézeti szektor leginkább bekapcsolódhat – tartalmazza az összegzés. (MTI)