Hét év alatt több mint duplájára nőtt a mézfogyasztás
A méz itthoni népszerűsítésének köszönhetően hét év alatt több mint a duplájára nőtt a mézfogyasztás Magyarországon – derült ki az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkárának szavaiból.
Feldman Zsolt szombaton Jászberényben, a 31. nemzetközi mézvásár és méhésztalálkozó megnyitóján közölte: az egy főre jutó éves mézfogyasztás a 2010-ben jegyzett mintegy 30 dekagrammról csaknem 80 dekagrammra emelkedett. Ez egy szép ugrás, még annak tudatában is, hogy a Nyugat-Európában ennél jóval több mézet esznek.
A magyar méhészek által előállított méz többletét „javítómézként” döntően a német, a francia és az olasz piacon kell értékesíteni – tette hozzá.
Közölte: Magyarország a minőségi mézben érdekelt, nem véletlenül lett lharcosa annak a folyamatnak, hogy az Európai Unió tegyen lépéseket az Európába máshonnan érkező „silány” mézek, mézkészítmények beáramlásának megakadályozására. E termékek minősége ugyanis bizonytalan, ráadásul árletörő hatással voltak a magyar mézekre – mondta Feldman Zsolt.
Az államtitkár kitért arra, hogy a méhészetnek az agrárium többi ágazatához hasonlóan meg kell küzdenie a kihívásokkal, így az értékesítés gondjaival, a klímával vagy az állategészségügy nem kívánatos fejleményeivel. Mint megjegyezte, elég csak idei „bolond tavaszra” gondolni, amely szélsőséges fordulataival nemcsak az embereket viselte meg, hanem a méhek teljesítőképességét is rontotta.
Feldman Zsolt az elmúlt hónapokban bekövetkezett, különösen nagy mértékű méhpusztulásokkal kapcsolatban azt mondta: ez is megmutatta, milyen szoros szakmai párbeszédre, napi szintű együttműködésre van szükség a méhészek és a mezőgazdasági területek gazdái között.
A felelős mezőgazdasági termelés és a felelős méhészkedés csak együtt lehet sikeres, „ha hibázik az egyik, annak nagyon komoly következményei vannak a másik oldalon” – tette hozzá, jelezve, a tömeges méhpusztulás okainak feltárására még folynak a vizsgálatok.
„Abban a legeltökéltebbek vagyunk, hogy az agrártermelési oldalon minden olyan észszerű és működőképes szabály, illetve gyakorlat megvalósítását segítsük, amely védi a méheket és ezáltal a magyar méhészeket” – hangsúlyozta Feldman Zsolt.
A jászberényi méhésznapon csaknem kétszáz szakmai kiállító, hagyományos árus vett részt termékeivel.
Magyarországon mintegy húszezer méhész van, a méhészetek mintegy 1,2 millió méhcsaládot tartanak. Az éves méztermelés az elmúlt tíz évben az időjárás és az egyéb körülmények függvényében 15 és 30 ezer tonna között alakult. A méhészetek alapterméke az akácméz, amely már hungarikumnak számít. Magyarország évente mintegy 20 ezer tonna mézet exportál, döntő hányadát az Európai Unió országaiba. A belföldi mézfogyasztás 7-8 tonna évente. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Jön a viagrás méz
Az elmúlt években Franciaországban egyre népszerűbbé vált a viagrás méz,…
Tovább olvasom >Súlyos válság a magyar méhészetben: mélyponton az ágazat jövedelmezősége
Borús képet festett a kaposvári méhésztalálkozó a magyar méhészet helyzetéről.…
Tovább olvasom >Átadták az év kiváló magyar méze verseny díjait
A XV. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon vasárnap hirdették ki…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >