Agrárkamara: a vadállomány téli etetése a gazdák érdeke is
A vadállomány téli takarmányozásának nemcsak azért van jelentősége, mert segít a vadaknak átvészelni a kemény fagyokat, hanem a gazdák érdekeit is szolgálja, mert hozzájárul ahhoz, hogy a vadállatok helyhez kötődjenek és koncentrálódjanak, javuljon a trófeák minősége, és a rágáskárok is csökkenjenek – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI megkeresésére.
A vadgazdálkodónak törekednie kell arra, hogy megteremtse vadfajainak az optimális életfeltételeket – fejtette ki a kamara. A vadállomány téli etetése elengedhetetlen a vadak jó kondíciójának megőrzése érdekében.
A vadon élő állatok ellátása megfelelő mennyiségű és minőségű takarmánnyal ugyanakkor nem mindennapi munkát és jelentős anyagi erőforrást igényel a vadgazdálkodóktól. A téli takarmányozás időtartama rendszerint 100-120 napig tart (általában decembertől – március végéig), de az időjárási viszonyoktól függően ez az időtartam változhat.
A közlemény ismerteti: ajánlott a vadakat már október folyamán az etetőkhöz szoktatni. A rőtvadak takarmányadagját, a szénát például az állatok napi szükségletének megfelelő mennyiségben kell kihelyezni az etetőbe.
A vaddisznó takarmányozását akkor kell rendszeresen és intenzíven végezni, amikor a makktermés gyenge, illetve magas a hótakaró. Azokon a területeken, ahol a vadkár elkerülése különösen fontos, az életfunkciók fenntartásához szükséges mennyiségnél több takarmányt érdemes kitenni.
Az apróvadak esetében szintén fontos a téli etetés. A fácángazdálkodásban például a madarakat az ellátás során olyan területekhez lehet kötni, ami a legjobb védelmet nyújtja számukra az időjárással és az ellenségekkel szemben.
A kamarai tájékoztatás kitér arra, hogy a takarmányozásnak lehetnek negatív hatásai is. Szakértők szerint például az állatok túlságosan függővé válhatnak a mesterséges takarmányozástól; a takarmány nem megfelelően egyenletes kijuttatása növelheti a versengést a vadak között. Az adott helyekre koncentrált állomány esetében megnő a betegségek és paraziták terjedésének veszélye, emellett lokálisan növekedhet a feldúsult vadállomány okozta kártétel. Így a takarmányozás nem elég költséghatékony, esetleg ráfizetéses lehet a vadgazdálkodó számára – mutat rá a kamara.
Az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) 2015/2016-os vadászati évre vonatkozó adatai szerint Magyarországon a gímszarvasok száma 2016 tavaszán 99 830 volt, a dámszarvasoké 33 742. Az őzből 357 305 példányt, vaddisznóból 101 682-t tartottak nyilván. Mezei nyúlból 414 470 példányt, fácánból 581 518-at regisztráltak az OVA-ban a múlt év tavaszán. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >Megmenthető lenne a hazai bogyósgyümölcs-termesztés
Annak ellenére, hogy a fogyasztók és a feldolgozóipar részéről is…
Tovább olvasom >További cikkeink
Friss kutatás: a magyarok közel fele nem használ fényvédő krémet, ráadásul a déli órákban sem kerülik a napfényt
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság mindössze 8…
Tovább olvasom >Rekordbírsággal majdnem 400 millió forintra büntette a GVH a Bookingot
Nem teljesítette maradéktalanul a korábbi jogsértések megszüntetését előíró kötelezettségeit a…
Tovább olvasom >K&H: a szén-dioxid-kibocsátás magától nem csökken
Fenntarthatósági stratégia és konkrét karbonlábnyom-csökkentési tervek híján a magyar vállalatok…
Tovább olvasom >