Agrárkamara: nem kérünk az ukrán importból

Az Európai Bizottság határozatlan idejű kedvezményeket javasol Ukrajnának a lejárt szabadkereskedelmi intézkedések hatálya után, ugyanakkor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) álláspontja továbbra is egyértelmű: nem kérünk az ukrán importból! – írta a kamara csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleményében.

(Fotó: Pixabay)

A tájékoztató szerint az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás részeként az unió korábban teljes mértékben liberalizálta az Ukrajnából érkező termékek túlnyomó többségének kereskedelmét, csak néhány kiválasztott mezőgazdasági termék esetében tartotta fenn a vámkontingenseket és a minimálárrendszert. Ezt függesztette fel az orosz-ukrán háború kitörése nyomán bevezetett autonóm kereskedelmi intézkedések intézménye, amely eltörölte a korábbi, minimálisnak mondható korlátozásokat, és szabad utat nyitott az ukrán mezőgazdasági áruk beáramlása előtt az EU-ba. Az eredetileg 1 évre szóló intézkedést azóta kétszer meghosszabbították, és 2025. június 5-ig volt hatályban, ezt követően azonban Brüsszel már egy hosszú távú megállapodást készít elő, amely Ukrajna európai uniós csatlakozásáig érvényben maradna – közölték. „A NAK és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének álláspontja továbbra is egyértelmű: nem kérünk az ukrán importból!” – fogalmaztak. A háború kirobbanása óta több millió tonnányi áru érkezett Ukrajnából, amelyek nemcsak a piacokat rombolták porig és aknázták alá a magyar gazdák piaci lehetőségeit, hanem fogyasztóvédelmi szempontból is kifogásolhatók – tették hozzá. Emlékeztettek: Ukrajna EU-s csatlakozásával végleg elveszítenék a saját gazdálkodóik védelméért folyó harcot, mivel egy uniós tagállammal szemben már nem lehetne kereskedelmi korlátozásokat fenntartani. Brüsszel szándéka szerint Ukrajna legkésőbb 2030-ig az EU teljes jogú tagjává válna. Az Európai Bizottság terve, hogy átalakítsa az európai uniós támogatásokat, vagyis elvonja a forrásokat a jelenlegi tagállamoktól.

Rámutattak: a háború árát eddig is az európai gazdák, az európai polgárok fizették meg

A tagállamok eddig több mint 150 milliárd eurót biztosítottak Ukrajna támogatására. 2024. március 1-én lépett hatályba az Ukrajna Eszköz, 50 milliárd euró összegben (17 milliárd támogatás, 33 milliárd hitel). Összehasonlításul: Magyarország 1,749 milliárd euró, Lengyelország 5,717 milliárd euró, Románia 5,148 milliárd euró forrást kapott az előcsatlakozás során – jelezték. Azt írták, hogy Brüsszel tervének jó néhány haszonélvezője van: az ukrán gabona legnagyobb vásárlói világszinten Spanyolország, Kína és Románia (ez utóbbi a kikötői szállítások miatt), ezek az ukrán gabonaexport mintegy 44 százalékát vásárolták fel. Kukoricából a legnagyobb európai vásárló Spanyolország. Repcéből a nagy vásárló Németország, Belgium és Franciaország, az összes ukrán export közel kétharmadával. „Nem meglepő tehát egyes nyugati tagállamok Ukrajnával kapcsolatos álláspontja, még ha háborús ország csatlakozása az európai gazdák vesztét is okozná” – írták.

MTI