Agrárkamara: jövőre életbe lépnek az új KAP vetésváltásra vonatkozó szabályai

(Fotó: Pixabay)

Idén a tagállamok kérésére az Európai Bizottság (EB) a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt átmeneti mentességet tett lehetővé a gazdálkodók számára az egyes támogatási jogcímekhez kapcsolódó, kötelezően betartandó vetésváltási és parlag-kialakítási szabályok alól, annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben használhassák termelésre. Magyarország – több más uniós tagállammal együtt – kérte Brüsszeltől, hogy 2024-re is terjessze ki ezt a mentességet, az EB azonban egyértelművé tette, hogy jövőre már az új KAP szabályai szerint kell gazdálkodniuk a termelőknek.

Az új támogatási szabályok értelmezéséhez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábban számos kiadványt készített

Ezek egyike a feltételesség szabályrendszerének részleteit ismerteti, így az őszi és a jövő évi vetésszerkezetek tervezésénél komoly segítséget jelenthet a termelőknek ez a kiadvány, amely a kamara honlapján, a nak.hu oldalon elérhető – írták.

Az új szabályrendszer egyik legfontosabb kritériuma a vetésváltásra vonatkozik

Két egymást követő évben nem vethető azonos növénykultúra az adott parcellán, de ha a két főnövény között másodvetést alkalmaznak, a vetésváltás teljesül. A másodvetést az adott évi főnövény betakarítását követő 30 napon belül – legkésőbb október 31-ig – el kell vetni, és a vetést követően 15 napon belül bejelenteni. A másodvetésnek mindkét főnövénytől különböző növénycsaládhoz kell tartoznia, így például őszi búza és tavaszi búza nem megfelelő a vetésváltás szabályai szempontjából – hívták fel a figyelmet.

A másik lényeges előíráscsoport meghatározza a nem termő területek és tájképi elemek minimális arányát a szántóterületeken

Ezen felül tartalmazza még a védett tájképi elemek megőrzését, illetve költési és fiókanevelési időszakban megtiltja a sövények és fák kivágását is. Védett tájképi elem például a magányosan álló fa, fa- és bokorcsoport, a gémeskút, a terasz és a kis kiterjedésű tó. A nem termelő tájképi elemek közé sorolható – a védett tájképi elemek mellett – egyebek mellett a fás, cserjés sáv és a kis vizes élőhely. Az előírás szerint a parlagon hagyott terület legrövidebb pihentetési időtartama január 1-jétől augusztus 31-ig tart, ez idő alatt gondoskodni kell a talaj növényborítottságáról vagy a tarlómaradványok általi takarásáról – olvasható a NAK közleményében.

MTI