Agrárkamara: duplázhat a kertészet
A magyarországi kertészeti ágazat mintegy 400 milliárd forint termelési értéket állít elő évente, ami modernizációval, a szabályozás ésszerűsítésével és fokozottabb marketingtevékenységgel akár 800 milliárd forintra is növelhető – mondta Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Kertészeti és beszállítóipari országos osztályának újjáválasztott elnöke az MTI-nek.
Felidézte: a rendszerváltás óta Magyarország zöldségtermelése harmadával csökkent, 2,4 millióról 1,6 millió tonnára, gyümölcstermelése pedig mintegy a felére, 1,4 millióról 750-800 ezer tonnára csökkent. Az évi közel 2,5 millió tonna átlagos zöldség-, gyümölcstermés akár 1 millió tonnával lenne növelhető az agrárkamara országos osztályvezetője szerint.
Ezért a főbb célkitűzések között említette a post harvest tevékenység, azaz a betakarítás utáni műveletek fejlesztését. Ebbe beletartozik a szedés, az előhűtés, az osztályozás, a csomagolás, a szállítás és a tárolás is, amelyek során a megtermelt gyümölcsből, zöldségből a piaci igényeknek megfelelő árut állítanak elő.
Megoldandó feladatnak tartja Mártonffy Béla a növényvédelmi előrejelző rendszer kertészeti irányú fejlesztését, a kiskultúrás növényvédőszer engedélyeztetés egyszerűsítését, a gyógynövényágazat adatszolgáltatási rendszerének újragondolását és az ágazatban használt vámtarifaszámok egyértelműsítését is.
Emellett össze kell hangolni a kertészeti szaporítóanyag-ágazat megújításával kapcsolatos feladatokat is; valamint a jó gyakorlatok megismertetésére bemutatókerti programokat, szakmai bemutatókat és tanulmányutakat kell szervezni, különös tekintettel a technológiai, növényvédelmi és fajtabemutatókra. A dísznövény mesterképzés szervezésének szakmai támogatását is növelni szükséges – mondta.
Mártonffy Béla kifejtette, hogy a kertészeti és beszállítóipari osztály meghatározó szerepet vállal az ágazati marketingprogramok kidolgozásában és szakmai támogatásában. Így például kiemelten foglalkozik a NAK francia társszervezetekkel közösen elnyert hároméves, zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő európai uniós pályázatának megvalósításával.(MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
Friss kutatás: a magyarok közel fele nem használ fényvédő krémet, ráadásul a déli órákban sem kerülik a napfényt
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság mindössze 8…
Tovább olvasom >Rekordbírsággal majdnem 400 millió forintra büntette a GVH a Bookingot
Nem teljesítette maradéktalanul a korábbi jogsértések megszüntetését előíró kötelezettségeit a…
Tovább olvasom >K&H: a szén-dioxid-kibocsátás magától nem csökken
Fenntarthatósági stratégia és konkrét karbonlábnyom-csökkentési tervek híján a magyar vállalatok…
Tovább olvasom >