Agrárkamara: beváltotta a reményeket a jégkármérséklő rendszer a mezőgazdaságban
A jégkármérséklő-rendszer alkalmazása felére csökkente a mezőgazdaságban a jégkárt: a gazdálkodók idén 37 ezer hektárra jelentettek be jégesőkárt, míg két évvel ezelőtt ez még meghaladta a 71 ezer hektárt – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos szóvivője, a szervezet Zala megyei elnöke szerdai sajtótájékoztatóján, Zalaegerszegen.
Süle Katalin azt is elmondta, hogy idén a mezőgazdasági károkon belül a jégkár aránya nem érte el a 13 százalékot, 2017-ben – amikor még nem működött a védekezési rendszer – csaknem 40 százalék volt.
Az elmúlt két évben gyakoriak voltak szélsőséges időjárási viszonyok, heves zivatarok alakultak ki. Az április 15-én elindított talajgenerátorok a szeptember végéig tartó védekezési szezonban Zala megyében 2018-ban 57, idén pedig 53 napon üzemeltek.
Az országban található 986 talajgenerátor közül 42 Zala megyében (6 automata és 36 manuális) működik. A nagyobb költséggel üzemeltethető automata generátort a nehezebben megközelíthető területeken helyezték el, míg a manuális generátorok telepítésének koordinátáit a meteorológiai szolgálattal együttműködve végzett felmérések alapján jelölték ki – jelezte az országos szóvivő.
A rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, amely a feláramlással a felhőkbe jut és csökkenti a jégszemcsék méretét – magyarázta Süle Katalin. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető a jég. Az országhatár felől érkező, jéggel teli zivatarfelhő, valamint a szupercellák ellen nem tudnak védekezni, azt viszont garantálni tudják, hogy a legmodernebb, leghatékonyabb talajgenerátoros rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz.
Kitért arra is, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárminisztérium által üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszer bevezetésével a mezőgazdaságban több milliárdos kárt lehetett megelőzni, emellett a polgári, az ipari és az állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban is megóvták az értékeket.
A zalaegerszegi sajtótájékoztatón oklevelet adtak át a legjobb zalai megyei generátorkezelőnek, a Zalacsányban gazdálkodó Réti Zoltánnak. Az ország teljes területét lefedő jégkármérséklő rendszert a Vidékfejlesztési Program keretében, 1,8 milliárd forint uniós támogatással 2018 tavaszán építették ki. A rendszer működtetésére az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évente 1,5 milliárd forintot biztosít az agrárkamara számára. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Együttműködési megállapodást kötött a NAK és a MATE
Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar…
Tovább olvasom >A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagdíjkedvezményt nyújt mintegy 300 ezer tagjának
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos küldöttgyűlésének egyhangú döntése értelmében…
Tovább olvasom >Magosz közgyűlés: nagy kihívások előtt állnak az európai gazdálkodók
Nagy kihívások előtt állnak az európai gazdálkodók, miután az Európai…
Tovább olvasom >További cikkeink
Új korszak a világgazdaságban? – Új kihívások hazánk előtt
2025 májusa a világgazdaságban a változások felgyorsulását hozta. A Közel-Keleten…
Tovább olvasom >Új ciklus, stabil működés, változatlan irány – bizalmat kapott az ÖRT vezetése
Az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) közgyűlése megerősítette a szervezet közvetlen…
Tovább olvasom >Fogyasztóvédelem új alapokon
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) 2025. január 1-jén…
Tovább olvasom >