Agrárkamara: beváltotta a reményeket a jégkármérséklő rendszer a mezőgazdaságban
A jégkármérséklő-rendszer alkalmazása felére csökkente a mezőgazdaságban a jégkárt: a gazdálkodók idén 37 ezer hektárra jelentettek be jégesőkárt, míg két évvel ezelőtt ez még meghaladta a 71 ezer hektárt – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos szóvivője, a szervezet Zala megyei elnöke szerdai sajtótájékoztatóján, Zalaegerszegen.
Süle Katalin azt is elmondta, hogy idén a mezőgazdasági károkon belül a jégkár aránya nem érte el a 13 százalékot, 2017-ben – amikor még nem működött a védekezési rendszer – csaknem 40 százalék volt.
Az elmúlt két évben gyakoriak voltak szélsőséges időjárási viszonyok, heves zivatarok alakultak ki. Az április 15-én elindított talajgenerátorok a szeptember végéig tartó védekezési szezonban Zala megyében 2018-ban 57, idén pedig 53 napon üzemeltek.
Az országban található 986 talajgenerátor közül 42 Zala megyében (6 automata és 36 manuális) működik. A nagyobb költséggel üzemeltethető automata generátort a nehezebben megközelíthető területeken helyezték el, míg a manuális generátorok telepítésének koordinátáit a meteorológiai szolgálattal együttműködve végzett felmérések alapján jelölték ki – jelezte az országos szóvivő.
A rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, amely a feláramlással a felhőkbe jut és csökkenti a jégszemcsék méretét – magyarázta Süle Katalin. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető a jég. Az országhatár felől érkező, jéggel teli zivatarfelhő, valamint a szupercellák ellen nem tudnak védekezni, azt viszont garantálni tudják, hogy a legmodernebb, leghatékonyabb talajgenerátoros rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz.
Kitért arra is, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárminisztérium által üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszer bevezetésével a mezőgazdaságban több milliárdos kárt lehetett megelőzni, emellett a polgári, az ipari és az állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban is megóvták az értékeket.
A zalaegerszegi sajtótájékoztatón oklevelet adtak át a legjobb zalai megyei generátorkezelőnek, a Zalacsányban gazdálkodó Réti Zoltánnak. Az ország teljes területét lefedő jégkármérséklő rendszert a Vidékfejlesztési Program keretében, 1,8 milliárd forint uniós támogatással 2018 tavaszán építették ki. A rendszer működtetésére az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évente 1,5 milliárd forintot biztosít az agrárkamara számára. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
A NAK kiemelt feladatának tekinti a kiskultúrás növénytermesztés támogatását
A hazai kiskultúrás növénytermesztés sikerében kiemelt szerepe van a hatóságokkal…
Tovább olvasom >Soil-X-Change találkozó a talajmegújító innovációs partnerségekért
November 13-án az Agrárközgazdasági Intézet Nkft. (AKI) és a közös…
Tovább olvasom >Kulcsfontosságú a digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázása
Fontos, hogy az agráriumban minél többen kihasználják a digitális technológia…
Tovább olvasom >További cikkeink
Hogyan fognak az európaiak vásárolni az idei ünnepi szezonban?
A ShopFully és az Offerista Group az „Holiday Shopping Study…
Tovább olvasom >Az irodapiacon túlkínálat, a kiskereskedelmi ingatlanok és szállodák terén visszatérő kereslet várható 2025-ben
A magyar kereskedelmi ingatlanpiacot jelenleg a tranzakciószámok csökkenése és a…
Tovább olvasom >Czomba Sándor: jövőre kilenc százalékkal nő a minimálbér
Jövőre kilenc, két év múlva tizenhárom, három év múlva pedig…
Tovább olvasom >