Agrárhitelezést ösztönző csomagon dolgozik az NGM

Az agrárvállalkozásokat hitelekhez segítő ösztönző csomagon dolgozik a kormány az uniós pénzügyi előírásoknak megfelelően – mondta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára a Napi.hu agrárkonferenciáján csütörtökön Budapesten.

Az államtitkár a Makro gazda 2016 konferenciát megnyitó előadásában kiemelte: a mezőgazdaság teljesítménye és hozzáadott értéke is nőtt az elmúlt években, előkelő helyen van az unión belül, bár az időjárás miatt szórt képet mutat. A foglalkoztatás az ágazatban 2010 és 2015 között 17,5 százalékkal nőtt, ami jelentős eredmény – mondta. Jelezte, hogy a foglalkoztatás az adókedvezmények bevezetésével, az idénymunkára vonatkozó adminisztratív terhek csökkentésével tovább nőhet.

Kitért arra: a takarékszövetkezeteknek jelentős szerepük van az agárhitelezésben, az integráció lehetővé tette, hogy egységes rendszeren keresztül javuljon a versenyképesség és a hitelkondíciók is. Szavai szerint a kkv-k szerepe jelentős az agráriumban ahogy más ágazatban, de számos problémával küzdenek, nem elég tőkeerősek vagy nem képesek elegendő fedezetet vagy megfelelő üzleti tervet felmutatni a hitelekhez. Ezért különös figyelmet fordítanak a hitelezést segítő kondíciók kialakítására az ágazatban – jelezte. A speciális hitelkonstrukciók közül kiemelte a hitelgarancia intézményét, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) nem csak a garanciával, hanem egyéb eszközökkel is segíti az agrárvállakozások hitelhez jutását.

Hornung Ágnes szerint a magyar gazdaság növekedési pályája tartható, évek óta az uniós átlag feletti, a tárca idén továbbra is 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számol. Az idei GDP-növekedésre a korábbi félelmek ellenére nincs hatása a kínai gazdaság lassulásának vagy a VW-botránynak sem – mondta. Mint mondta, ezeket folyamatosan figyelik, és ha kell, akkor megteszik a szükséges lépéseket.

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára ismertette: a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között az előző időszakinál több forrás, összesen 1300 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A vidékfejlesztési források mintegy 44 százalékát közvetlenül beruházásokra fordítják, ebből a kis-, és közepes gazdaságokat támogatják elsődlegesen, a források 80 százalékával. A program egyszerűsített támogatás-típusokat vezet be, egyszerűsített elbírálással, és megjelenik az előleg, saját teljesítés, valamint a használt eszköz alkalmazásának lehetősége is – mondta. Hozzátette: mindez nagy segítség lesz a pályázóknak. A vissza nem térítendő támogatás intenzitása országosan 50 százalék, kivéve Pest megyében, ahol 40 százalékos, valamint a fiatal vállalkozók, akik 60 százalékos támogatásra pályázhatnak – sorolta. A pályázati felhívásokat 2016 év végéig megjelentetik.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a mezőgazdaság a GDP-ben és a foglalkoztatásban az élelmiszeriparral együtt nagyjából 10 százalékot tesz ki. Ismertette: a jegybank 2016 januárjában elindítja a növekedéstámogató programot (ntp), ami a bankok piaci hitelezéshez való visszatérését segíti elő és ezzel párhuzamosan fokozatosan kivezeti a növekedési hitelprogramot(nhp). Egyidejűleg meghirdeti a pozitív ösztönzést jelentő új piaci hitelprogramot (php). A programokkal a vállalati, illetve a megcélzott kkv-hitelállomány 2016-ban 250-400 milliárd forinttal emelkedhet, ami 5-10 százalékos hitelállomány-növekedést jelent. Az nhp-források igénybe vehetőek a Földet a gazdáknak program pályázataihoz is, és a hitelezésben különös figyelmet fordítanak a fiatal gazdálkodókra – mondta.

Ducsai-Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója elmondta: minden ágazatban, így a mezőgazdaságban is szakértőik segítik a cégeket az exportpiacra jutásban. Az elért eredmények között említette, hogy a déli, illetve a keleti-nyitás stratégiájában tokaji borok exportja indult Mexikóba, két szállítmány megérkezett, és további megrendelések várhatóak. Brazíliában a magyar élelmiszerek exportjáról tárgyaltak több élelmiszerlánccal, így például fűszereknek és libamájnak találtak piacot. Afrikából az egyiptomi gyümölcslé, vagy élő állat megrendeléseket emelte ki, Törökországban pedig a fagyasztott zöldségek, gyümölcsök kelendőek. Közölte, hogy számos kiállításra vagy üzleti fórumra várják a magyar cégeket. (MTI)