Agrárgazdasági kamara: 99 napon működött a jégkármentesítő rendszer a védekezési szezonban

(Fotó: Pixabay)

Az ország 986 pontjáról – 219 automata és 767 manuális talajgenerátor segítségével minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a rendszer a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is védi. A NAK által kiépített rendszernek az idei az ötödik üzemelési éve volt, működtetéséhez az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít – emlékeztetett az agrárgazdasági kamara. Számítások szerint a rendszerre fordított minden 1 forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, ez 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent évente. 2021-ben a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ennek jelentős hányada három extrém időjárású napon keletkezett. Összehasonlításképpen: 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, majdnem kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók – emlékeztet a NAK.

A jégkármérséklő rendszer működését szakmailag az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) támogatja

A generátorokat idén az április-júniusi időszakban jellemzően főleg a Dunántúlon kellett bekapcsolni az esetenkénti heves zivatarok miatt. A nyári, szinte egész Európát sújtó történelmi mértékű aszály miatt július-augusztusban sokkal kevesebbszer, és alapvetően csak helyi jelleggel volt jégveszély, ami miatt csak kevésszer volt szükség a generátorok bekapcsolására. Szeptemberben a megszokottnál jóval nagyobb mennyiségű csapadék hullott az országban, ebben a zivataros időszakban 14 napon kellett bekapcsolni a generátorokat, szeptemberben nem kevesebb, mint 35 009 órát mentek a generátorok. Tudományosan bizonyított, hogy a jégszemek méretének mérséklésén túl a rendszer az időjárás egyéb paramétereit, legfőképp a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását, mozgását nem tudja befolyásolni, működése nem hordoz sem egészségügyi, sem környezetvédelmi kockázatot – hangsúlyozta a kamara. Az év hátralévő részében a rendszer karbantartási munkálatait végzik el, felkészítik a következő, a tavasszal induló védekezési szezonra – tették hozzá.

MTI