Agrárerdészettel a klímaváltozás ellen
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik fontos eszköze lehet a több évszázados hagyománnyal rendelkező agrárerdészeti termelési kultúra alkalmazása Magyarországon – jelentette ki budapesti sajtótájékoztatóján pénteken Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.
A nem csak Magyarországon, de Európában is úttörő kiadványnak szánt Agrárerdészet című könyv bemutatóján elmondta: az agrárerdészet olyan termelési kultúra, amelyben a faállomány szántóföldi növényekkel, kertészeti kultúrákkal, sőt, az állattartással közösen veszi igénybe a tájat. Egymást erősítik a különböző mezőgazdasági és erdészeti tájhasznosítási megoldások. Mindez az elmúlt évtizedekben visszaszorult, és most olyan hasznosítási lehetőségeket, módszereket szeretnének felmutatni a szerzők, amelyek főként a kis és közepes családi vállalkozások számára lehetnek hasznosak.
A leírt módszerekkel, például, gyenge minőségű termőföldeken, vagy vizes területeken lehet gazdaságosabban, az eddiginél több haszonnal gazdálkodni. Különösen az ország azon területein lehet ez hasznos, ahol a klímaváltozás hatásai már most is nagyon szembetűnőek, mondta a miniszter. Magyarországon több helyen is vannak olyan erdős területek, ahol legeltetnek, vagy olyan gyümölcsösök, ahol kertészeti kultúrákat termelnek. Fontos különbség a klasszikus termelési eljárásokhoz képest, az ökológiával való szoros, sőt rendszerszintű kapcsolat – hívta fel a figyelmet a miniszter.
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója – a kötet egyik szerzője – azt emelte ki, hogy az agrárerdészet alapvetően Magyarországon és a világ minden részén elsősorban a kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodók számára jelent alternatív megoldást. Magyarországon legalább 800 ezer hektár olyan szántóterület van, amely kedvezőtlen adottságúnak minősül – jelezte a főigazgató.
Elmondta azt is: a különböző agrárerdészeti rendszerek alkalmazásával 20-30 százalékkal nagyobb termelési érték produkálható egy egységnyi területen, mint korábban. Ez jelentős kibocsátás növekedést jelenthet a magyar mezőgazdaság számára. Így hosszabb távon 80-90 milliárd forinttal növelhető a számítások szerint a magyar mezőgazdaság kibocsátása – mondta a NAIK főigazgatója. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Magyar és olasz kutatók szerint a madarak és denevérek a szőlőültetvények védelmezői lehetnek
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem közös vizsgálata…
Tovább olvasom >Félidei dinnyekörkép: nehéz szezon, piacromboló akciók, elkeseredett termelők
A hazai dinnyeszezon egy-két hét csúszással indult a szokatlanul hűvös…
Tovább olvasom >Nyitott portákkal várják a vásárlókat a kistermelők
Országszerte kinyitják kapuikat a fogyasztók előtt a hazai kistermelők. A…
Tovább olvasom >További cikkeink
Nem minden boltban használható a 30 ezer forintos nyugdíjas élelmiszer-utalvány
Szeptember 1. és október 15. között kézbesítik azt a 30…
Tovább olvasom >K&H:egyre több hazai kkv keresi az EU-s pályázati lehetőségeket
Újra fellángolt a pályázási kedv a hazai kis- és középvállalkozások…
Tovább olvasom >Itt a Szupermenta nyári vetőmagtesztje: főszerepben a cukkini
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei cukkinivetőmagokat vizsgáltak a Szupermenta…
Tovább olvasom >