Magazin: Agrárélelmezési rendszerek: egyre több káros gázt bocsájtanak ki

Az óriási kibocsájtási arány (és annak növekedése) elsősorban abból adódik, hogy az élelmiszer-feldolgozás, a szállítmányozás, a kereskedelem, a háztartások fogyasztása, a hulladékkezelés és a műtrágya-előállítás rendkívül gyors ütemben növekszik.

A FAOSTAT 236 országban, 1990 és 2019 között végezte a felmérést, amelynek célja az volt, hogy számokkal mutassa be, hogyan változik az üvegházhatású gázok kibocsájtásának aránya egy olyan globális közegben, ahol komoly törekvések figyelhetők meg annak érdekében, hogy az emisszió csökkenjen. Az agrárélelmezési rendszerből származó adatok rendkívül hasznosak, hiszen általuk mind a gazdálkodók, mind a minisztériumok és az országok vezetői sokkal könnyebb átláthatják és megérthetik, hogyan függnek össze a klímatudatos döntések és a Párizsi Megállapodás.

A FAOSTAT adataiból jól látszik, hogy 2019-re az élelmiszer-ellátási láncok lettek a legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsájtó komponens az agrárélelmezési rendszeren belül. Mindezt azért fontos tudatosítani, mert egészen idáig a nemzeti élelmiszerrel kapcsolatos emissziócsökkentési stratégiák elsősorban a gazdaságokon belül a nem CO2-gázokra koncentráltak.

2019-ben az agrárélelmezési rendszerek a világ teljes CO2-kibocsájtásának 21%-át tették ki (ami egyébként igen nagy javulást jelent, mivel 1990-ben ez az arány még 31% volt). Mindenesetre még a 21% is igen jelentős „szelet” a világ emissziójából, s igazolja azt az állítást, amely szerint az élelmiszergyártás elő- és utófolyamatai, amelyek jellemzően nagyarányú fosszilis üzemanyagot igényelnek, emelik az üvegházhatású gázok mennyiségét. //