Agrár-külkereskedelem kérdőjelekkel

A KSH előzetes külkereskedelmi statisztikai adatai alapján agrárexportunk 2007-ben lényegesen gyorsabban, közel kétszeres dinamikával fejlődött, mint a nemzetgazdasági kivitel egésze, és rekordnagyságú, 4,8 milliárd eurót meghaladó árbevételt ért el. Az import ezzel szemben 2007. november végéig visszafogottabban alakult, és csak az év utolsó két hónapjában kapcsolt magasabb fokozatba. A tizenkét havi behozatal (3,2 milliárd eurót elérve) átlagosan 19,7 százalékos bővülést mutat, ami elmarad az exportnövekedés ütemétől.Az agrárexport dinamikus bővülése és az import viszonylag enyhébb emelkedése az agrár-külkereskedelem egyenlegének karakterisztikus javulását hozta 2007-ben. A szaldó a 2006. évi 994 millió eurós agrár-külkereskedelmi többlethez képest mintegy másfélszeres bővülést mutat. A kereskedelmi mérlegtöbblet 2007 végére megközelítette az 1,6 milliárd eurót, ami jelentős mértékben enyhítette a nemzetgazdaság külkereskedelmi hiányát.
A 30,8 százalékos éves agrárexport-növekmény már a dinamika folytán is rekordnak számít, a nagyságrendet illetően pedig soha nem látott mértékű árbevételi szintet képvisel a maga 4,8 milliárd eurós szintjével. A 2007. évi agrárexport-árbevétel az előző évi kivitelnél mintegy 1,1 milliárd euróval jobb teljesítmény, arányait tekintve pedig a teljes nemzetgazdasági kivitelnek a 7 százalékát tette ki.

Évközi lendület
Ami a közel egyharmados éves exportbővülést illeti, indokolt megemlíteni, hogy az év első felében még ennél is lényegesen jobb kilátásokkal rendelkeztünk.
Az év végi „relatív” exportlendület-vesztés fő oka, mint ahogy arról később említést teszünk, az exportárualapok kimerülése, a gabonakészletek erőteljes apadása, és a viszonyítás bázisául használt vetítési alap erősödése.
Ami pedig az export abszolút nagyságrendjét illeti, szükséges megemlíteni mint korrekciós tényezőt, hogy a 2007-ben exportra bocsátott mintegy 7,5 millió tonna gabona igen jelentős hányada, hozzávetőlegesen annak 60 százaléka intervenciós gabonakészletként került felszabadításra és kivitelre. Ez a tény önmagában is felveti a korrekció igényét, hiszen az intervenciós áron, a korábbi években átvett gabona piaci áron történő értékesítésekor keletkezett árbevételi többlet nem a magyar, hanem a brüsszeli kasszát gazdagította.

Világpiaci fejlemények
A magyar agrárkivitel szerkezetére a növényi termékek exportjának rendkívül erőteljes bővülése nyomja rá a bélyegét, jóllehet néhány kivételtől eltekintve valamennyi áruosztályban bővült az export.
Míg az élő állatok és állati termékek kivitele 16, az élelmiszer-készítmények, italok, dohány exportja 11, a zsírok, olajok exportja pedig 15 százalék körüli mértékben nőtt, addig a növényi termékek kivitele éves viszonylatban 70 százalékkal.
A növényi termékek kivite-lének fellendülését a gabona világpiaci árának töretlen emelkedése gerjesztette 2007-ben.
A 2007. októberi statisztikai adatok szerint a búza akkor igen erőteljesen növekvő pályán volt és 238,4 eurós átlagáron tetőzött, a kukorica tonnánkénti értékesítési átlagára pedig 200 euró fölé emelkedett.
A 2007. évi gabonaár-változások drámai fejleményeit, kiváltó okait és drasztikus következményeit manapság sokan kutatják. A tőzsde kapcsán indokolt megemlíteni, hogy a jelzálogpiaci válság, úgymond, begyűrűzött a terménypiacokra is. A spekulációs tőke 2007-ben is hozzájárult a mezőgazdasági termékárakkal kapcsolatos várakozások gerjesztésével az alapvető élelmiszerek árának meredek emelkedéséhez.
Az élelmiszer-árrobbanás következményeként egyes országok élelmiszerár-befagyasz-tással, az importvám eltörlésével, vagy ennek ellentéteként exportadóval reagáltak a drasztikus világpiaci áremelkedésre. Mint ismeretes, Kína 2008. január 1-jén a búzára, a kukoricára és a rizsre exportvámot vezetett be, ami a valóságban exportstopként működik. Az intézkedés alapvető célja a gabonakészletek belpiacon tartása mellett a dinamikusan emelkedő hazai élelmiszerárak növekedésének megállítása, és az ennek nyomán elszabaduló infláció féken tartása. A kínai gabonaexport leállítását eredményező lépés egyes piaci elemzők szerint újabb gabonaár-emelkedéshez vezethet, ugyanis Kína célpiacai (Dél-Korea, Japán) távolabbi importforrások után kell, hogy nézzenek.

Változó exportszerkezet
Exportszerkezetünkben a gabona és gabonatermékek exportjának dinamizálódása mélyreható változásokat indított el.
Az agrárexportban a növényi termékek 9,3 százalékpontos előretörését az élelmiszer, ital, dohány termékkör mintegy 6,1, az élő állatok és állati termékek körének pedig 2,8 százalékpontos gyengülése kísérte.
A feldolgozatlan mezőgazdasági termékek súlyának exportunkon belüli ilyen mértékű erősödése és ezzel párhuzamosan a feldolgozott termékek súlyának relatív csökkenése, a magyar agrárexport hozzáadott érték tartalmának erőteljes csökkenését vonja maga után. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az sem, hogy ez a relatív súlyvesztés az export közel egyharmados bővülése mellett zajlott le, miközben a feldolgozott termékek exportja is mintegy 11 százalékkal bővült. A feldolgozatlan mezőgazdasági termékek (elsősorban a gabona) kivitelének rendkívül erőteljes bővülése okolható valójában az exportszerkezet nem kívánt irányú elmozdulásáért. Tehát nem egy azonos nagyságrend melletti szerkezetromlásról van szó.

Agrárpolitikánk az EU-n belül
A magyar agrár- és élelmiszerpiac az Európai Unió belpiacát nézve teljesen nyitott. A közös agrárpolitika biztosította piacszabályozási keretek nem is tennék lehetővé egy, a gabonakészleteinket védő, a hazai gabona- és takarmánypiacot izoláló piacpolitika folytatását.
Mindemellett a gabona világpiacán tapasztalható, 2006 második felétől egyre fokozódó, majd 2007 folyamán kiteljesedő konjunktúra kihasználatlanul hagyása még a szuverén állami státus időszakában is vétek lett volna. Hozzá kell tenni azt is, hogy az intervenciós gabonakészletek feletti rendelkezési jog nem is a magyar adminisztrációt illeti. Az intervenciós raktárakban lévő gabonakészletek fölött Brüsszel diszponál, és mint a relációs összefüggések vizsgálatánál szembesülhetünk vele, a bizottság élt is ezzel a jogosítványával.
A végeredményt nézve egyértelmű, hogy a magyarországi intervenciós készletek zöme uniós tagországok gabonahiányát enyhítette 2007-ben.
Az import esetében az export szerkezetében bekövetkezett változásokkal ellentétes folyamatok zajlottak 2007-ben. A behozatalban tovább erősödött, sőt túlsúlyossá vált a magasan feldolgozott mezőgazdasági termékeket reprezentáló élelmiszer, ital, dohány áruosztály, így az import szerkezete lényegesen nagyobb hozzáadott értékű termékbehozatalról árulkodik.

Három kategória kitett kétharmadot
A növényi termékek exportjának látványos bővülését vizsgálva megállapítható, hogy az extra kivitelnövekmény mögött a gabona- és gabonakészítmények kivitelének rendkívül dinamikus, mintegy kétszeres növekedése húzódik meg. Az export bővülését a gabona világpiaci árának, és ezen keresztül az exportárak meredek növekedésének köszönhetjük.
A búza, kukorica és árpa exportjára alapozott gabonakivitelünk 2007 folyamán meglehetősen hektikusan alakult. Eleinte a kukorica dominanciája jellemezte a gabonakivitelt. Augusztus és október közötti időszakban a kalászos gabonák egyre inkább átvették a kukorica korábbi időszakra jellemző vivő termék szerepét, miközben a gabonaexport összevont kiviteli szintje viszonylag magas szinten maradt. Hozzá kell azonban tenni, hogy az év végén tapasztalt exportmennyiség-csökkenést az emelkedő értékesítési árak jórészt kompenzálták. Az emelkedő értékesítési átlagárak melletti csökkenő mennyiségi kivitel anomáliájának magyarázatát a vészesen csökkenő árualapok adják.
Az utolsó három hónapban az italok, a zöldség-gyümölcs, a tej és tejtermékek, illetve a hús és hústermékek exportja fellendült. Hónapról hónapra erősödött ezen termékcsoportok esetében a kivitel. Egyedül augusztusban több mint 300 millió euró származott ezeknek a termékeknek az exportjából, de a szeptemberi és októberi növekmény is 280 millió euró körül alakult.
A gabona és gabonatermékek, a hús és hústermékek, valamint a zöldség-gyümölcs kategória összességében, a maga 2,8 milliárd eurós súlyával az élelmiszer, ital, dohány árufőcsoport exportjának a 65 százalékát reprezentálta a vizsgált időszakban, a teljes magyar agrárkivitelben pedig 58 százalékot képviselt.

Importbővülésben élen a tej és tejtermék
A legfajsúlyosabb import termékcsoportot képező, az időarányos behozatal 53-54 százalékát kitevő, mintegy 1,7 milliárd eurós „élelmiszer, ital, dohány” áruosztály behozatala 2007-ben 21 százalékkal nőtt. Ennél jelentősebb importnövekedés zajlott azonban le a lényegesen kisebb jelentőségű zsírok, olajok behozatala esetében, ahol 34 százalékkal bővült az import. A növényi termékek importja esetében 24, az élő állatok importja esetében pedig 10 százalékkal nőtt a behozatal.
A termékcsoportokat illetően kiemelendő, hogy a leggyorsabban, mintegy 39 százalékkal a tej- és tejtermékek behozatala bővült. De hasonlóan magas dinamikájú a dohánytermékek, valamint a gabona- és gabonakészítmények importjának fejlődése is. A cukor és cukorkészítmények importja 20 százalékkal bővült. A csatlakozásunk óta erőteljesen bővülő hús és húskészítmények behozatala ugyanakkor 2007-ben csak 5,5 százalékkal növekedett, az élő állaté pedig mintegy 13 százalékkal csökkent.

Piacok Európán belül és kívül
Az Európai Unió belső piaca a magyar agrárexportban egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Az előző év azonos időszakához mérten az EU mint exportpiac 7,4 százalékpontot erősödött. Igaz, 2007. január 1-jével a közösség két, számunkra fontos piaccal bővült. Ezzel együtt a statisztikai év zártakor a közösség az exportunk 82 százalékát kötötte le az élelmiszer, ital, dohány árufőcsoport termékeinek exportjából.
A teljes magyar agrárkivitel uniós piaci determináltsága 2007-ben 73 százalékos volt!
A 3496 millió eurós 2007. évi EU belső piaci kivitelünk az előző év azonos időszakával való összevetésben 44,6 százalékos bővülés mellett kerekítve mintegy 1,1 milliárd eurós többletexportot takar. Az új tagállamok piacain 69,2, a régi tagállamok (EU–15-ök) esetében 32,4 százalékos piacbővülés zajlott le.
Az Európán túli területekre irányuló magyar agrárkivitel viszont mélyen átlag alatti mértékben fejlődött 2007-ben.
Míg az amerikai országokba irányuló magyar agrárkivitel 16 százalékkal nőtt, addig az ázsiai és az afrikai országokba irányuló kivitelünk jelentősen, mintegy 30-40 százalékkal csökkent. Az amerikai, afrikai, ázsiai piacokra irányuló 190 millió eurós kivitelünk a teljes agrárexportunk alig több mint 4 százalékát képviseli.
Éppen a legmarkánsabb gazdasági növekedést felmutató és a világ legjelentősebb népességével rendelkező ázsiai piacok esetében szerény a piaci jelenlétünk. Sőt, mint Kína és India esete is mutatja, az élénk diplomáciai tevékenység ellenére is súlyosan deficites a kétoldalú agrártermék-kereskedelem, kölcsönösség nem fedezhető fel a piaci kapcsolatok kiegyensúlyozott fejlesztésére.

Áruosztályok százalékos megoszlása agrár-külkereskedelmünkben, százalékban (2007. I–XII. hó)
Export Import
Áruosztályok 2006 2007 2006 2007
Élő állatok, állati termékek 25,2 22,4 22,2 20,4
Növényi termékek 31,1 40,4 20,9 21,8
Zsírok, olajok 3,3 2,9 3,9 4,3
Élelmiszer-készítmények,
ital, dohány 40,4 34,3 53,0 53,5
Forrás: FVM