Agóra-Vízió: A Magyar Termékek iránt a jövőben sem csökken majd a kereslet

A cikk a Trade magazin 2024/10. lapszámában olvasható.

Benedek Eszter, a Magyar Termék
Nonprofit Kft. ügyvezetője

Különleges újításként Benedek Eszter hologramként, a jövőből, a 10 év múlva esedékes stratégiákat osztotta meg a konferencia résztvevőivel. Hologramja elmondta, mit sem változott, hogy a boltokban a Magyar Termék védjegy köti majd össze a sikeres termékeket.

A hologramtól átvéve a szót már a jelenlévő Benedek Eszter beszélt arról, hogy a 18 éve alakult Magyar Termék Nonprofit Kft. mekkora utat tett meg az elmúlt években. 2024 végén várhatóan már 280 cég használja majd a Magyar Termék emblémát. Ezek a cégek 6000 védjegyes terméket állítanak elő, és ha ma valaki átlagbevásárlást folytat, biztos, hogy egy, de inkább több védjegyes termék kerül a kosarába.

Felméréseik szerint a fogyasztók a Magyar Terméket a biztonsággal párosítják, érzelmi alapú döntést hoznak, ha ilyen árucikket választanak, és csak másodsorban lényeges az a szempont, hogy a hazai gazdaságot vagy a munkahelyeket akarják támogatni.

Ma a vásárlók nagyon árérzékenyek – tette hozzá Benedek Eszter. Keresik az akciókat, ezért kiemelten fontosak a Magyar Termék-es promóciók is. A védjegyes cégeknek is fontos ez, hiszen országos láthatóságot biztosít számukra. Gyakorlatilag nincs olyan hónap, hogy ne lenne valamilyen Magyar Termék kommunikáció, akció.

Kiemelt hírnek nevezte Benedek Eszter, hogy a Magyar Termék Nonprofit Kft. stratégiai megállapodást kötött az Oktatási Hivatallal. Első lépésként ősszel bekerül a téma az online tananyagba, később a nyomtatott tankönyvekbe, és a témaheteken is átadásra kerül a Magyar Termékkel kapcsolatos tudásanyag. Ez azért fontos, mert az új, felnövekvő generáció már olyan tudással, ismerettel lép be a vásárlói közösségbe, amely helyén kezeli majd a Magyar Termékek fontosságát, ez pedig a gyártó vállalatoknak is óriási előnyt jelent.

Dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára előadásában kiemelte, a hazai élelmiszeripar 6500 milliárdos árbevételt produkál és 78 ezer főt foglalkoztat, egyre növekvő adózás előtti eredménnyel. Azonban az ipar mintegy 4000 cége elég heterogén, amelyből 300-400 cég adja az árbevétel, a foglalkoztatás, az export 90%-át. Őket máshogy kell megszólítani, támogatni, ösztönözni, mint a többi vállalkozást. A különböző támogatásoknál, kiírásoknál ezt is figyelembe kell venniük.

Dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára és Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet a hamarosan élesedő következő támogatásokra, és jelezte, hogy a résztvevők is figyeljék, keressék az új lehetőséget.

László Csaba volt pénzügyminiszter, egyetemi tanár nagyon fontosnak tartja a gazdaság tekintetében a versenyképességet, termelékenységet. E tekintetben Magyarországnak lenne mit javítani. A legnagyobb versenyképességi rangsorokban nem állunk túl jól, és az elmúlt években még romlott is a helyzet.

Nem lehet mindent az államra tolni – emelte ki László Csaba, az üzleti szféra, a vezetési gyakorlat, attitűd is fejlesztésre szorul. Mindenkinek körül kell nézni saját cégében is, hogy miként fejlődhetne tovább, ez viszi ugyanis előre a gazdaságot.

Győr Tamás, a CIB Bank kkv-üzletág igazgatója hangsúlyozta, a hazai kis- és középvállalati kategóriában az árbevétellel kevésbé van probléma. Úgy látják, hogy kifejezetten keresletcsökkenés van, és csökken a nyereségesség is.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kamatok ugyan csökkennek – a CIB-nél 6,25%-ra várják év végén az alapkamatot – de nem fog visszatérni a 0–3%-os kamatszintek kora, és ezzel érdemes tisztában lenni a vállalkozásoknak is.

A legnagyobb problémának Győr Tamás azt tartja, hogy nem akarnak a vállalkozások hitelt felvenni. Az, hogy ennyire nincs hitelkereslet, egy nagyon régen látott jelenség. Tavaly 4% volt a kkv-hitelnövekmény, de ha a második félév olyan marad, mint az első volt, akkor idén stagnálás vagy visszaesés várható. Nagyon biztató ugyanakkor, hogy a nemfizető cégek aránya nem nőtt – tette hozzá Győr Tamás.

Lukács Ákos, az EY fenntarthatósági partnere előadásában kiemelte, az ESG-jelentések komoly erőforrásokat igényelnek a cégektől. Különösen a pénzügyi vezetők ezirányú terhei növekedtek nagyon. De a fenntarthatósági jelentés elkészítése a marketing- vagy a digitális vezetőket is jelentősen érinti, sőt a HR-esnek is van vele feladata.

Lukács Ákos arra is felhívta a figyelmet, hogy a Gazdasági Versenyhivatal már vizsgálja egyes cégek greenwashingját, vagyis azt, hogy amit jelent, kommunikál a cég a zöld átállása, zöld megfelelése kapcsán az igaz-e, vagy csak marketingfogás. Erre a számonkérésre a közeljövőben egyre sűrűbben kell majd számítani.

Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. elnök-ügyvezető igazgatója kiemelte, a nagyon jelentős méretű inflációra komoly fogyasztás-visszafogással reagáltak a vásárlók. A kilábalás pedig nagyon lassú.

Teljesen egyértelmű, hogy a fogyasztóknak jelen pillanatban a legfontosabb az ár minden termék esetében, és csak ezután következik a minőség. Vagyis az akciózástól függ az, hogy mennyit lehet értékesíteni egy-egy termékből. A mentes termékek viszont tartják magukat.

Ettől függetlenül van néhány olyan, számukra is kiemelt stratégiai cél, amely mellett kitartanak, ilyen a Magyar Termékkel való együttműködés is.

Heiszler Gabriella az augusztusi eladásokkal kapcsolatban optimista volt, mint mondja az első hét hónap gyenge volt, de a nyár utolsó hónapja kedvező számokat hozhat.

Al Ghaoui Hesna újságíró, haditudósító és Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. cégvezetője is sokat foglalkozott előadásában saját magunk félelmeivel, a küzdéssel, szorongással, sebezhetőséggel, a reziliencia felértékelődésével a gyorsan változó világban.

Több személyes történet meghallgatása után tanácsokat is kaptunk arra vonatkozóan, hogyan lazítsunk, hogyan töltődjünk, miként tudunk legjobban fókuszálni.

Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. cégvezetője és Herczeg Andrea, a Csak a mentes alapítója az új étkezési trendekről beszélgetett.

Herczeg Andrea elmondta, már valóban látszik, hogy az emberek egyre többet áldoznak a mentes ételek beszerzésére, sajnálatos módon ugyanis egyre több az ételérzékeny.

Üzletileg is egyre inkább megéri mentes ételeket előállítani, bár küzdelmes és igen jelentős a verseny. A mentes piac fejlődése magával hozta azt, hogy két mentes termék között jelentős beltartalmi, minőségi különbség lehet. Szerencsére a vásárlók is egyre tudatosabban választanak a különböző árucikkek közül.

A konferenciát különleges zenei produkció a MAG Instruments előadása zárta, és fergeteges bulival ért véget az Agóra-Vízió, mert van azért, ami sosem változik. //

A rendezvényen átadták a 10. Agóra MT 18 díjait

CERBONA ÉLELMISZERGYÁRTÓ ZRT. – a Magyar Termék 2024. évi közösségi kampányokban való aktív részvételéért.

DETKI KEKSZ KFT. – a Magyar Termék közösség számára nyújtott kiemelkedő szakmai támogatásért és 2024-ben a „magyaranyero.hu” promóciós oldal legaktívabb használatáért.

DUNA-DRÁVA CEMENT KFT. – 2024. évi egyéni márkaépítési kommunikációjában a Magyar Termék védjegy kiemelt szerepeltetéséért.

MARKETING ART KFT. – a Magyar Termék 2024. évi közösségi kampányaihoz nyújtott egyedi marketingszolgáltatásokért.

MARY-KER PASTA KFT. – a Magyar Termék közösség számára nyújtott kiemelkedő szakmai támogatásért és aktív részvételéért a 2024. évi A HAZAIBAN TÖBB VAN kampányban.

NASZÁLYTEJ ZRT. – a „Vedd a hazait! Védd a hazait!” márkanevű termékcsalád létrehozásáért és 2024. évi bővítéséért.

SOLE-MIZO ZRT. – amiért 2024-ben a legintenzívebben bővítette a védjegyes termékeinek körét. //