Áfavezérlés

Amikor idén januárban életbe léptek az új áfakulcsok, többen azt hitték, a baromfihús, a friss tej, a tojás áfakulcsának
nagyarányú csökkentése, az, hogy öt százalékra mérséklődött a kulcs, jelentős változást, átrendeződést indít el a piacon. Növekedni fog a tartósan alacsonyabb áron kínált termékek iránti kereslet, vagy pedig például a baromfihús esetében a sertés áfacsökkentése utáni baromfihús tehercsökkentése automatikusan visszaállítja a korábbi árviszonyokat.
A KSH áprilisi jelentésében az áremelkedés üteme mérsékelt, de van, az árak 2,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A részletes adatok azonban súlyos ellentmondás takarnak, az élelmiszerek áremelkedése alig marad el az átlagtól, az élelmiszerek ára ugyanis összességében 1,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a cukoré 12,3, a sertéshúsé 12, a péksüteményeké 6,0, a párizsié, kolbászé 5,6, a sajté 4,9, a kenyéré 3,8 százalékkal volt magasabb. Az áfacsökkentés hatása azonban megmutatkozik a már felsorolt termékek esetében, a baromfihús
ára 15,7, a liszté 3,8, a tojásé 3,4 százalékkal csökkent. A tojás árának mérséklődése majdnem megegyezik az áfa mérséklődésével, vagyis a termelők áthárították mindezt a fogyasztókra. Az egyéb cikkek, mint a gyógyszerek,
járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint a kulturális cikkek azonban átlag felett drágultak, elsősorban az üzemanyagokért fizettünk többet, a tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási
cikkek ára pedig minimálisan, de csökkent. Vagyis, az áfacsökkentés az adott szegmensben átmenetileg lenyomja az árakat, de összességében a fogyasztók mégsem járnak jól, amit megspórolnak a réven, odaadják a vámon, olcsóbb
tojás mellett meredeken dráguló sertéshúst vehetnek, vagyis a kosár tartalma módosul, de összértéke aligha, és kérdés, hogy végeredményben több vagy kevesebb jut bele? Ez persze nem érv az áfamérséklés ellen, de kérdésessé
teszi az áldozatot, mert nem hagy összességében több pénzt a fogyasztóknál, hanem átrendezi azt, jelen esetben az áfamérsékléssel támogatott ágazatokból a bevétel a többi szegmensbe vándorol, nem egészen irányíthatóan.
Rövid távon tehát a fogyasztás további élénkülése mintha nem függne az áfa csökkentésétől, inkább az a kérdés, az átmeneti árcsökkentés okozta bevételkiesést mikor kompenzálják – mint a sertéshús esetében – az átlagot meghaladó drágulással? Vagyis lassan a többedik kísérlet után a gazdasági szakemberek elhiszik, önmagában az
áfacsökkentéssel vezérelt árakat és ezen keresztül az árszínvonalat nem lehet kézben tartani. Az áfa nem lehet önálló eszköz, csak kisegítő lehetőség egy átgondolt kereskedelmi politika részeként, amely egyértelmű jelzéseket ad,
mely termékek előállítása áll mindannyiunk érdekében, és hol érdemes a magára hagyott piacot működni hagyni. //