Áfacsökkentést sürget a zöldségágazat
Spanyolországban 3, de Hollandiában is csak 6 százalékos áfa sújtja a zöldség- és gyümölcstermesztőket. A hazai termelőknek viszont 27 százalékos forgalmi adó mellett kellene érvényesülniük az egyre fokozódó versenyben – írja a z agrarszektor.hu. A szektor szereplői ezért a tej- és a húságazat mintájára az adó mielőbbi mérséklését szorgalmazzák.
A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kalkulációi szerint az államháztartási bevételek áfakiesése 64,9 milliárd forint lenne, ha az áfa szintjét a jelenlegi 27-ről 5 százalékra mérsékelnék. Ráadásul a szervezet úgy számol, hogy miután ez az összeg a vásárlóknál marad, nem vész el a nemzetgazdaságból, mert azt más javak vásárlására költik. Így a korrigált államháztartási bevételkiesés a zöldségek-gyümölcsök áfacsökkentése miatt csak 53,9 milliárd forint lenne. Biztató szerintük az a tendencia is, hogy a zöldség-gyümölcsökre fordított háztartási kiadások 2010-ről 2016-ra igen dinamikusan, 47,4 százalékkal emelkedtek.
Az áfacsökkentést az ágazatot leginkább sújtó három probléma – az alacsony fogyasztás, az egyre erősebb importnyomás és a szervezetlenség – indokolja a szakmaközi szervezet szerint. A magyarok évi 60 kg-os gyümölcs- és 84,5 kg-os zöldségfogyasztása jóval elmarad a 100 kg-ot meghaladó unós átlagtól, aminek az áfacsökkentés lendületet adhatna. Katasztrofálisan alacsony, 20 százalék körüli az ágazati szervezettség szintje az EU-s 50-60 százalékos aránnyal szemben. Apáti Ferenc, a FruitVeb alelnöke szerint a hazai termelőknek ezért nincsenek versenyképes méretű, stabil árualapjaik, nem tudnak kellő súllyal bekerülni a hazai áruházláncok piacaira és az exportpiacokra. A stagnáló vagy csökkenő hazai termelés, szervezetlenség, növekvő fogyasztás együttesen növekvő importhoz vezet. A fokozódó importnyomás a harmadik probléma, amire szintén a forgalmi adó csökkentésétől várnak megoldást a gazdálkodók. A behozott, mezőgazdasági eredetű árucsoportok tortájából a zöldségeknek és gyümölcsöknek jut a legvastagabb szelet: 13,4 százaléknyit importálunk, míg az exportunk ezekből a termékekből csak 11 százalékos.
Az áfacsökkentés számos pozitív hatásával számolnak a Fruitveb szakemberei. Ilyen a termelés növekedése, a nyomonkövethetőség, az élelmiszerbiztonság javulása, a tisztességtelen verseny csökkentése, az ágazati szervezettség (versenyképes árualapok) és versenyképesség növekedése, illetve az import versenyképességének csökkenése. A forgalmi adó mérséklésének negatívumként az államháztartási bevételkiesés mellett említésre érdemes az a tény, hogy romlik a termelő vállalkozások likviditása, hiszen az 5 százalékos áfabevétel áll szemben a 27 százalékos áfakiadással. (Tóth Krisztina, agrarszektor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
2025. január 1-jétől kötelező feltüntetni a diófélék és szárított gyümölcsök származási helyét
A jövő év elejétől bizonyos diófélék és szárított gyümölcsök csomagolásán…
Tovább olvasom >Agrárkamara: élénkül a kereslet a dió iránt, nőtt az ültetvények nagysága
A dió, a karácsonyi bejgli, a zserbó és a hókifli…
Tovább olvasom >Fogyasszunk minél több hazai diót!
Eljött a diós sütemények időszaka. Nem véletlen, hogy a karácsonyi…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fogyó cégszámok, tartós félmilliós határ
2024-ben a társas vállalkozások száma várhatóan 12 ezerrel csökken, miközben…
Tovább olvasom >Decemberben alig változott a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató Zrt.– az EU támogatásával –felmérése szerint decemberben…
Tovább olvasom >Ünnepi fogások: bacon kuglóf, baconos sajttorta és szilveszteri kandírozott virslifalatkák
Sokszor egy-egy szokatlanabb hozzávaló, vagy akár maga a tálalás is…
Tovább olvasom >