Áfacsökkentést ígér a Tisza Párt, de kérdéses a hatása

Korlátozott árhatás

Bár az elképzelés népszerű lehet a választók körében, a tapasztalatok szerint az áfacsökkentés tényleges ármérséklő hatása jellemzően rövid ideig érzékelhető. Az üzletek a kezdeti hónapokban marketingelőnyként hivatkoznak a csökkentésre, de hosszabb távon az árkülönbség a legtöbb esetben elolvad.

Az elmúlt évtizedben a Fidesz-kormányok is több területen vezettek be kedvezményes kulcsokat – így a tej, tojás, húsok, hal, internet-előfizetés vagy éttermi szolgáltatások esetében. Az Állami Számvevőszék elemzése szerint azonban ezek sokszor nem jelentek meg a fogyasztói árakban.

A költségvetési kockázat

Az áfa a költségvetés egyik legfontosabb bevételi forrása: 2025-ben 8221 milliárd forint bevétellel számol a kormány, míg személyi jövedelemadóból mindössze 4905 milliárddal. Az infláció idején az áfabevételek dinamikusan nőttek, ami hozzájárult az államháztartás egyensúlyához. Egy jelentősebb kulcscsökkentés így komoly költségvetési kockázatot is hordozhat.

Kereskedelmi reakciók

A kereskedelmi szektor az elmúlt években több rendkívüli intézkedést is elviselt: az árstop, majd a kötelező akciózás, az árrésstop és a különadók jelentős terheket róttak az ágazatra. A szakértők szerint ezért nem kizárt, hogy egy újabb áfacsökkentést a boltok inkább „lenyelnének”, és az árelőnyt nem adnák tovább a fogyasztóknak.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban úgy fogalmazott: „Az áfacsökkentésben nem hiszek, a kereskedelem ezt azonnal lenyeli. Az, aki ezt támogatja, a kiskereskedelmi láncok profitját akarja növelni.”

Ingatlanpiaci tapasztalatok

Az 5 százalékos lakásáfa sem az árak mérséklését hozta el, hanem inkább ösztönzőként működött az építőiparban – vélekedett a miniszter. Hasonló álláspontot képviselt korábban Balogh László, az Ingatlan.com vezető elemzője is, aki szerint a könnyítés célja a járvány idején megtorpant beruházások újraindítása volt.